Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet által - az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal támogatásával - készített Ingatlanbarométer indexe 2005 első negyedévében 48 százalék, amely 2,8 százalékponttal maradt el az előző negyedévben mért értéktől. Ezzel folytatódik az ingatlanpiac 2004. évi harmadik negyedévétől mérhető teljesítménycsökkenése. A piaci szereplők várakozásai továbbra is széles sávban szóródnak. Az Ecostat Ingatlanbarométer indexének átlaga feletti értéket mutatnak a lakossági fejlesztések, az önkormányzatok és az ingatlan-forgalmazók ingatlan-fejlesztési indexei. A gazdaság szereplői 2005 első félévére az ingatlanpiac kismértékű csökkenését prognosztizálják. A strukturális átrendeződés folytatódik, a lakásépítés és forgalmazás dinamikája mérséklődik, az infrastrukturális fejlesztések fokozatosan, átmeneti visszaesésekkel élénkülnek. Az infrastrukturális fejlesztések folyamatos és tartós növekedését az EU területfejlesztési, felzárkóztatási programjainak fokozott igénybevételével tervezik finanszírozni. Lassú és tartós élénkülés várható a lakás- és építmény-felújítási piacon, hasonlóan a nyugat-európai tendenciákhoz. A termelő beruházások ingatlanigénye mérséklődik, a közút és a vasút fejlesztése a következő években élénkül.

Az ingatlan-beruházó vállalkozások indexének értéke az első három negyedévben még a középmezőnyben foglalt helyet, a múlt évben viszont jelentős pozícióvesztést könyvelhetett el. A mutató értéke 2005. első negyedévében mindössze 1,3 százalékkal emelkedett, tehát az ingatlanberuházó vállalatok teljesítménye csak kismértékben javult. A TOP-100 nagyvállalatok, valamint a kis- és középvállalatok továbbra is alacsony ingatlan-fejlesztési aktivitást mutattak.

A piaci szereplők ingatlanfejlesztési aktivitását jelző mutatók meglehetősen tág határok között változtak 2004-ben. Az ingatlanpiaci teljesítmények a múlt évben összességében javultak, az utolsó negyedévben némi elbizonytalanodás volt érzékelhető a piacon. A 2005. első félévre vonatkozó előrejelzések hasonló tendenciát jeleznek, a piac, a gazdálkodás és a hitelezés feltételeiben 2005 első félévében az érintettek kismértékű romlással számolnak.

 2005 első negyedévében az ingatlan-forgalmazók növekvő mértékű keresletet és bérlési szándékot jeleztek. A tapasztalatok szerint a lakosság továbbra is az új építésű lakásokat és az építési telkeket keresi. Leginkább a nem panel használt lakások és az új építésű lakások forgalmában várható növekedés. A kereslet legnagyobb mértékű visszaesése az üdülőknél, nyaralóknál, üdülőtelkeknél, a használt panel lakásoknál és az önálló új házak forgalmában várható. A használt lakóingatlanok iránti vásárlási kedv a hitelezési feltételek függvényében változik. Növekedés várható a nem lakossági építési telkek, az ipari építmények, valamint a kereskedelmi és szolgáltató épületek piacán, a többi ingatlan csoportban stagnálás, helyenként keresletcsökkenés várható.

A bérlési szándék a külföldi befektetői csoportok és a hazai lakosság körében valószínűsíthető. A külföldi befektetők főleg ipari és kereskedelmi szolgáltató ingatlanokat bérelnek, a lakosság érthetően lakásokat.

A lakosság főleg a fővárosban és vonzáskörzetében, valamint a megyeszékhelyeken vásárol ingatlanokat, az üdülőövezetekben, a többi városban és a községekben az ingatlanok forgalma minimális. A nem lakossági ingatlanvásárlásnál előnyt élveznek a főváros nem zöldövezeti részein, az agglomerációban, valamint a megyeszékhelyeken lévő ingatlanok.

Az ingatlan-forgalmazó cégek várakozásait jellemző index 2004-ben 52 és 58,2 százalék között változott, amely feltehetően abból adódott, hogy az év második negyedévi teljesítménye kiugró volt és csak a harmadik negyedévtől érződött az ingatlanpiac telítettsége, hatására az értékesítés volumene csökkent, az ingatlanok értékesítési ideje hosszabbodott.

2005. év első negyedévében viszont az ingatlanforgalom ismét élénkül, az ingatlan-forgalmazók konjunktúra indexe, 4,5 százalékkal magasabb, mint az előző negyedévben.

A lakosság ingatlanpiacra vonatkozó konjunktúra-indexe 2005 első negyedévében 3,2 százalékponttal esett vissza a múlt év végén mért értékhez képest. Ez az Ecostat Ingatlan-Barométerének mérése óta a legalacsonyabb érték, az előző időszakok előrehozott vásárlásainak negatív hatása ez évben jelentkezik. A családok hitelfelvételi tervei visszaestek, kevesebben kívánnak a jövőben házat vagy lakást felújítani. A lakosság 2005-re az ingatlanok forgalmának kismértékű csökkenését valószínűsíti, ennek ellenére a várt inflációt meghaladó árnövekedést prognosztizál.

Az ingatlan-beruházó cégek a beruházások kismértékű növekedését várják. A legtöbb ingatlanépítés és felújítás a tervek szerint a megyeszékhelyeken és a vidéki városokban lesz. A fővárosban kevesebb ingatlant építenek, ezek átlagterülete azonban nagyobb az előző événél.

2005. első felére az ingatlan-beruházók minden befektetői csoportnál kismértékben növekvő, illetve stagnáló építési kedvet prognosztizálnak. Megítélésük szerint a befektetési hajlandóság összességében szinten marad vagy csökken. Az építési kedv erősödését továbbra is a lakóparkoknál, az ipari- és kereskedelmi építményeknél, valamint a bevásárlóközpontoknál várják.

Az önkormányzatok csökkenő ingatlan-beruházásokról és felújításokról számoltak be, a tervezett lakáscélú és nem lakáscélú ingatlan-fejlesztések legnagyobb része viszont megvalósult. A következő félévre kismértékben növekvő volumenű beruházást, felújítást és közműfejlesztést terveznek. A polgármesteri hivatalok ingatlan-fejlesztési indexe 2,4 százalékponttal csökkent, 66,7 százalékos értéket ért el, amely megegyezik a 2004. évben mért - még erősen évkezdeti - várakozó álláspontot  kifejező értékkel.

Az első negyedévében a vállalkozások ingatlanfejlesztésre alig fordítanak pénzeszközeikből. Új ingatlan építését csak a termelést segítő ingatlanok esetében jelezték. Új ingatlanbérléseket sem terveznek. A vállalakozások ingatlanfejlesztési-indexe 8,6 százalékkal esett vissza az előző negyedévi értékhez viszonyítva, amit a 2004 utolsó negyedévi alacsony beruházási indexek alapján várni lehetett. 

Az elkövetkező hat hónapban az ingatlanpiac minden szereplője az előrejelzett inflációnál magasabb árnövekedést vár az ingatlanoknál, sőt a munkaerő-költségek várt növekedése is magas. Összességében legnagyobb mértékű árnövekedést már nem a telkek áránál, hanem az építőanyag-áraknál jelezték, amely átlagosan 8,2 százalékkal is emelkedhet, főként akkor, ha a jelenlegi magas energiaárak tartósan fennmaradnak. Az előrejelzések szerint a tervezési díjak, az építési-szerelési tevékenységek árai 7,9-7,9, a telekárak 7,8 százalékkal emelkednek, a munkaerő-költségek 7,2 százalékkal haladhatják meg a múlt évi szintet.

A kész ingatlanok csoportjában - az előző negyedévi 6-15 százalékos átlagos árnövekedéssel ellentétben - ez év elején 6,4-9,2 százalékos árnövekedést prognosztizálnak az ingatlanforgalmazó cégek. Legjobban az új lakóépületek (8,7%), az új logisztikai ingatlanok (8,4%) és az új kereskedelmi építmények eladási ára növekedhet (8,3%), Az "A" kategóriás irodák várhatóan 7,6, a "B" kategóriásak 8,3 százalékkal kerülnek majd többe. A használt ipari építmények 6,8, és a használt logisztikai ingatlanok árai átlagosan 7,9 százalékkal nőhetnek az év során.

A múlt év végi vélemények szerint a bérleti díjak igen széles sávban változtak, akkor 4-11 százalékos bérleti díj növekedést prognosztizáltak a forgalmazók. A 2005. év első negyedévében a vállalkozók már jóval keskenyebb, a korábbinál némileg magasabb sávban 7,6-9,9 százalékos tartományban becsülték a bérleti díjak növekedését. A legnagyobb mértékű bérleti-díj emelkedést az új lakóépületek (9,9%), az új kereskedelmi építmények (8,9%) és az új logisztikai ingatlanok (8,9%) körében várják. Magas a bérleti díj várható növekedése az új és a használt ipari építményeknél (8,8, illetve 8,7%), a használt logisztikai ingatlanoknál (8,4%) és a használt lakóépületeknél is (8,3%). A használt kereskedelmi építmények (8,1%) és a "B" kategóriás irodák (7,6%) bérleti díjai is jelentős mértékben nőnek ebben az évben. A bérleti díjak tartósan magas szintje kedvezően hat a vállalkozók építési hajlandóságára.