Az aranykitermelés szűkössége az egyik oka annak, hogy továbbra is keresett biztonságos menedéke a vagyonnak a nemesfém. 2025-ben az arany ára évek óta a legerősebb emelkedést produkálta, több mint 50 százalékkal.
Ha a valaha kibányászott összes aranyat – körülbelül 216 ezer tonnát – összeolvasztanánk, az egy 22 méter magas kockát alkotna, ami nagyjából egy négyszintes épület magasságával egyezik meg.
Eközben a világ bizonyított, gazdaságilag kitermelhető aranykészlete összesen körülbelül 64 ezer tonna, ami egy kisebb, 15 méteres kockát alkot.
Mennyi arany létezik – és mennyi maradt?
Az összes ismert arany közel háromnegyedét már kitermelték. Az új lelőhelyek felfedezése egyre ritkább, miközben a bányászati költségek emelkednek. A hangsúly egyre inkább az újrahasznosításra és a visszanyerési technológiák fejlesztésére helyeződik át.
A modern kor hajtotta a kitermelést
A valaha kibányászott arany kétharmadát 1950 óta termelték ki, a technológiai fejlődésnek és az ipari keresletnek köszönhetően. A háború utáni korszak hozta el a nagyméretű külszíni bányák és a hatékony finomítási technikák idejét. Ma a kitermelési ütem lassul, mivel a kibányászható érc minősége csökken.
A kibányászott arany körülbelül 45 százaléka ékszerként, míg 22 százaléka rudak és érmék formájában került hasznosításra. A központi bankok együttesen körülbelül 17 százalékot birtokolnak, és az aranyat stratégiai fedezetként használják az infláció és a geopolitikai instabilitás ellen. Az aranyat több iparágban is használják, főként elektronikai és repülőgépipari alkatrészekben.