Csalóka, ezért következtetéseket levonni egyelőre nem könnyű abból az adatsorból, amely az ingatlanpiac helyzetének elemzésekor készült, s került a nyilvánosság elé a GKI Gazdaságkutató ZRt., az AL Holding, illetve az Ingatlan és Befektetés szakkiadvány jóvoltából. Ezzel válaszolt a konjunktúrakutató vezetője a három cég készítette sajtóanyag egyik adatsora alapján tett felvetésünkre. A november 8-i sajtótájékoztatón kiosztott elemzés egyik passzusa szerint az új ingatlanok áránál a következő 12 hónapban a legnagyobb növekedésre Kelet-Magyarországon számítanak. Akar László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója úgy gondolja, nem lehetetlen, hogy ebben szerepe lehet a piaci folyamatokra hatással levő romániai uniós csatlakozásnak, illetve egyfajta árkorrekció is bekövetkezhet abban az országrészben.

A sajtótájékoztatót tartó három intézmény közül az egyik, az AL Holding rendhagyó környezetet választott a rendezvényre, mivel egy füst alatt megünnepelte, hogy 2000 új, birtokba adott lakást tudhat maga mögött, következésképp a minap átadott lakóház szolgált helyszínéül az újságírók informálásának. Míg az ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója, Illy Péter a kétezres számot kommentálva azt jelenthette ki, hogy a mai gazdasági környezetben is kialakíthatók azok a feltételek, amelyek nyomán értékesíteni lehet minden elkészült lakását, addig Akar László GKI-vezérigazgató a tavaszi ijedtséget lassan leküzdő piacról adott számokkal igazolt körképet. Az index (-14) ugyanis az ingatlanpiaci kilátások némi javulását jelzi a pár hónappal korábbi (-17,6) felméréshez képest. Mérséklődött a legérzékenyebb piaci szereplők körének, a lakosságnak a pesszimizmusa, miközben a forgalmazói várakozások már érdemben javultak a júliusi vélekedésükhöz képest. Az irodapiacon egyfajta stabilitást "mértek", az üzlethelyiségek szakában romlást, a raktárpiacon pedig javulást. 

Az ingatlanpiaci várakozások voltaképpen leképezik az általános fogyasztói várakozásokat, mivel ez utóbbi is egyfajta megnyugvásról tett tanúbizonyságot az utóbbi időben. Az ipari bizalmi index pedig - emlékeztetett rá Akar László - most a legmagasabb a naptári évben. A fogyasztói infláció alakulásához hasonlíthatók az ingatlanpiaci várható árváltozások, pontosabban az új lakásoknál a 3-4 százalékos emelkedés szerényebb is, mint az előre jelzett pénzromlás. A használt lakásoknál még kisebb drágulást vélnek a piac szereplői. Érdekesség, hogy a budapesti telekárak, amelyek eddig az inflációt meghaladóan nőttek, most ugyancsak szerényebb ütemben változnak. A piaci folyamatok értékeléséhez fontos adalék, hogy milyen vásárlási és építési szándékról nyilatkoznak a megkérdezettek. Kiderült, az utóbbi időben bővült azoknak az aránya, akik egy éven belül ilyen lépésre vállalkoznak.  A reálbércsökkenés a GKI jövő évi előrejelzése szerint 3 százalékot tesz ki, s a versenyszektorban lesz kevesebb, 1 százalékos. Ezek a negatívumok - hozzátéve a növekvő munkahelyvesztés okozta fenyegetettséget - a lakáspiaci keresletet különösebben nem érintették.  Az Ingatlan és Befektetés szaklap egy budapesti lakáskiállításon szondázta a piacot, hasonló következtetésekre jutva, s Szeifried Adél lapigazgató szerint kisebb már az a depresszió, amelyet a nemrégiben bejelentett megszorítások váltottak ki az emberekből. A kérdőíves kikérdezés alapján arra is következtettek, hogy kevésbé motiválja a lakásválasztásnál az embereket az ár, mint korábban, ám minőségi szempontokra, mint például a leendő lakás rezsiköltségére, az alkalmazott fűtési rendszerre több figyelmet szentelnek. A kérdésünkre, hogyan is kell érteni a fűtési alternatívákat egy manapság épülő budapesti lakóparknál - Illy Péter válaszolt. Elmondta, hogy maholnap komoly tényezővé válik a lakáspiacon az úgynevezett energiatanúsítvány, s egyébként is sokak számára fontos feltétel az "individuális" fűtés léte akkor is, ha az egy lokális központi rendszer része. Egyébiránt a manapság még idegenkedéssel fogadott távfűtést a szolgáltató cégek is egyre versenyképesebb kondíciókkal   kínálják az újonnan épített otthonok beruházóinak, lakóinak.