Egyetlen nappal azt követően, hogy az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnökhelyettese kinyilatkoztatta, nem fűz nagy reményeket a lakáslízinghez, illetve nem gondolja, hogy bárminemű élénkítő hatása lenne a pangó piacra, az OTP Bank Rt. vezérkara bejelentette: tőkét emelve az SCD Lízing Rt.-ben, s elindítja a saját erő nélküli lakásvásárlási konstrukciót. A november 8-án elhangzott közlés azt takarja, hogy a lakáspiacon valóban tapasztalható a depresszió, ugyanakkor a konzervatív üzletpolitikát folytató hitelintézet nem a nagyobb kockázatok vállalásával kíván finanszírozni, hanem egy új vásárlói rétegnek nyújt szolgáltatást.
Lantos Csaba, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese meg is nevezte a célcsoportot. Potenciális partneri kör lehet a 35 évet meghaladók tábora, pontosabban azok, akik vennének lakást - újat, vagy használtat -, de nem élvezhetik az állam fészekrakó programja előnyeit, s elégséges saját erővel nem rendelkeznek. Nem kicsi azon finanszírozást keresők köre sem, akik korábban már valamilyen állami támogatásnak haszonélvezői voltak, s másodszorra már nem kaphatnak kedvezményeket, ám valamilyen oknál fogva ismét lakásvásárlás előtt állnak. A lényeg, hogy a lízingkonstrukció lehetőséget kínál az önerő nélküli lakásvásárlára.
A hitelintézet azért vállalkozott a tőkeemeléssel elindított cégkapcsolatra és teremtette meg a 75 százalékos tulajdonrészt az immáron OTP-SCD Lízing Rt.-ben, mert a partner éppen az ingatlanprojektekben jelentős szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, illetve a piacon az általuk kimunkált feltételrendszert lehet bevezetni, annak jó előkészítettsége miatt már november 14-től. Praktikusan ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek a társaság megszerzi azt a lakást, amelyet a leendő lakó kiszemelt. A beruházótól a tulajdonjog ekkor átszáll az OTP-SCD Lízing Rt.-re, az pedig használatba adja az ügyfelének, akivel ez a viszony addig áll fenn, ameddig az nem rója le az összes adósságot. A nyílt végű lízingkonstrukció - az új lakásnál mindenképpen ez dukál - részletfizetése során a lakáshasználó a kamatot és a lízingdíjat is fizeti, illetve az áfa is terheli őt. A bank kiszámolta, hogy gyakorlatilag nincs különbség, ha az adott lakást hitelre veszi meg az ügyfél, avagy lízingszerződés alapján lesz majd a futamidő végén tulajdonos. Egy 14 millió forintos lakásnál, 25-25 éves futamidővel kalkulálva, körülbelül 100 ezer forint a havi fizetnivalója a lízingelő, vagy kölcsönre vásárló ügyfélnek. Ez az összeg svájci frankban megkötött konstrukciónál érvényes. Amúgy szerződnek forint és euró alapon is a vevőkkel. A feltételek nem teljesen azonosak a használt lakások és a garázsok lízingelése esetén, e két változatnál önrészre is szükség van.
Az OTP-SCD Lízing Rt. jelenleg azon beruházók építette lakásokra kínálja a lízingkonstrukciót, amelyekkel szerződéses kapcsolatban áll. Ez harminc céget, mintegy 30 ezer lakást és 90 projektet jelent jelenleg. Vagyis igen sokféle lakás szerepel az országos "választékban". A pénzügyi szolgáltató vezérigazgatója, Gráber Zsolt úgy gondolja - fejtette ki a tőkeemelésről, tulajdonosi szerkezet megváltozásáról szóló szerződés megkötését követően - , hogy nem lesz jellemző a visszavett lakások nagy száma. Kizárni ezt a körülményt persze nem szabad, ugyanakkor az ilyen ügyek intézésében az OTP Bank komoly tapasztalatokkal rendelkezik. A lízingelt lakás a futamidő végéig ugyan nem lesz az ügyfélé, de az is igaz, hogy addig is szinte teljes mértékben gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat.
Lantos Csaba vezérigazgató-helyettesnek, függetlenül a november 8-i tájékoztató témájától, napi ügyekben is meg kellett szólalnia. Ugyanis kormányzati bírálattal illették a bankrendszert, amennyiben a hitelintézetek mai és tervezett díjtételei nem követik az infláció csökkenő mértékét. A pénzintézeti vezető szerint addig nem jogosak az ilyen vádak, ameddig érvényes a bankadó, vagyis még jövőre is fizetni kénytelenek ezt a sarcot a pénzügyi szolgáltatók. Lantos Csaba szerint az sem mellékes körülmény, hogy már egy ideje csökkennek a kamatmarzsok, s jövőre is ezzel a trenddel kell számolni.
