Először 1990-ben (!) fogalmazta meg az Országgyűlésben Kuncze Gábor a Szabad Demokraták Szövetségének az adók és járulékok csökkentésére vonatkozó igényét, mely teljesülő ígéretévé vált az SZDSZ-nek. A pártelnök erről forró hangulatú tájékoztatón - a parlamenti VI-os kapu előtti füves részen, 40 fokos napsütésben - adott értékelést, arra helyezve a hangsúlyt, hogy 2002-ben, kampányukban az embereknél hagyott több pénzért apelláltak, akik jobban, hatékonyabban képesek azt elkölteni, mint helyettük az állam. Akkoriban 20-30-40 százalékos kulcsok voltak, igen alacsony sávhatárokkal, jó oka volt az SZDSZ-nek a 18 és a 36 százalékos - jövőre már teljesülő - mértéket képviselni. A terhek csökkentését, a verseny fokozását egyaránt jelenti a kormány által nyilvánosságra hozott program, de legfőképp a kiszámíthatóság az, amely a gazdaság szereplői számára üzenet értékű döntés.
Kuncze kijelentette: az adóchartát is éppen ezért, a parlamenti pártok egyetértése reményében fogalmazták meg és küldték el a politika szereplőinek. Bár megállapodás a terhek csökkentéséről nem jött létre, sikerült erre az útra lépni, s most már elkerülhetetlen az olcsóbb, kisebb állam kialakítása, a reformok elkezdése. Az egészségügy, a közigazgatás átalakítását szorgalmazza a Szabad Demokraták Szövetsége, az előbbinél a magántőke bevonására van szükség, az utóbbi olcsóbb, de színvonalasabb közigazgatáshoz vezethet el. A szociális rendszer megreformálása pedig azt eredményezi majd, hogy a rászorulókhoz juthatnak el a támogatások. A többieknek ne adjunk - érvelt Kuncze -, de ne is vegyünk el pénzt tőlük, hogy utána visszaoszthassuk nekik.
A szabaddemokrata országgyűlési képviselők gyűrűjében a pártelnök a gazdasági miniszternek adott szót, aki a külföldi befektetők által is a térségben legkívánatosabban fejlődőnek ítélt gazdaságunkról elmondta: a politika bizonyos irányzatai torz képet igyekszik felfesteni. Kóka János nemzetközi tárgyalásait summázva azt állapította meg, hogy a magyar gazdaságot kirobbanóan sikeresnek ítélik az üzleti élet szereplői. A miniszter kezdeményezte, hogy a tényekről szóló számok birtokában vegye kezdetét egy négypárti politikai vita. Így ugyanis nem a parlamentben jelzőkkel beszélnek a magyar gazdaságról, hanem konkrét számok alapján, a tényekről. Kóka bizonyos benne, hogy a konzultációra 2,5 héten belül sor kerül.
Magyarországon a most kezdődő reformsorozatra, mint amilyen az adórendszer átalakításával kezdetét veszi, az elmúlt évtizedekben nem került sor. Kuncze Gábor azzal a már most is hallható ellenérvvel nem ért egyet - jelentette ki a sajtó képviselői előtt -, hogy bizonyos rétegek adóemelésként élik meg a tervezett változásokat. Az evásokra utalva ki is jelentette, hogy az abban érdekelteknek változatlanul 15 százalékot kell fizetniük a bevételeik után. Az eredeti cél - a terheik csökkentése, az adminisztrációjuk mérséklése - pedig bekövetkezett, s ezt "visszaigazítani" nem kívánta a kormányzat, amúgy pedig az evás cégek versenypozíciói sem romlanak. Kuncze Gábor ehelyütt is kijelentette, szerinte helytelen gyakorlat, hogy mindenki minimálbéren foglalkoztatja magát, hogy ne kelljen szja-t fizetnie.
#page#
Az ingatlanadó bevezetésének nem örül az SZDSZ - fejtette ki a pártelnök és hozzátette, megint előállnak egy korábban már felvetett javaslatukkal, azzal, hogy aki ingatlanadó fizetésére lesz kötelezett, az vonhassa le ezt a tételt a személyi jövedelemadójából. A tőkejövedelmek adóztatásáról Kuncze Gábor a Piac & Profit kérdésére válaszolva elmondta, hogy nem kerül sor rá 2006-ban. Az igaz, hogy 2007-re, egy minimális mértékig, a nagy összegű betétek kamatai és a nagy összegű tőzsdei nyereségek esetében 10-10 százaléknyit indítványozott a miniszterelnök.
Az SZDSZ elnökének némiképp ellentmondó érveléssel fogadta a sajtót a pénzügyminiszter, aki az 5 százalékos inflációs ráta alatt érvényre jutó kamatadó tényére hivatkozott. Veres János - ugyancsak a kormányzati adópolitikai intézkedésekről sajtótájékoztatót tartva a miniszterelnöki parlamenti bejelentések másnapján - sem tett mást, mint a koalíciós partner, azaz a tervezett változtatásokkal elérhető kiszámíthatóságot méltatta. Mint mondta, az üzleti élet lényegében csak ezt az egy szempontot vetette eddig a gazdaságpolitika alakítóinak a szemére.
Veres a Fidesz minap kezdett számháborúját folytatta, belemenve abba a "játékba", hogy az előző ciklusban hány, illetve a mostaniban hány adómódosításra került sor. Az előző kormányzat 27,6 százalékos átlagos szja-terhelési csúcsmértékhez képest az idei már csak 19 százalékos terhelési mérték lesz. Az eredmény a lényeges, azaz a csökkenés. Az adómértékeket változtató intézkedések darabszámát tekintve is a jelenlegi kormányzat áll nyerésre, mivel a korábbi kurzus "javára" 69 változtatást lehet írni, jócskán többet, mint a jelenlegi kormányzatéra. A 2006-os adóintézkedések mindenesetre be nem folyó bevételekkel jár, az ellentételezést a pénzügyi kormányzat lehetségesnek látja, egyrészt a növekvő forgalomból származó növekvő bevételek révén, másrészt a szűkítendő kiadási tételeken keresztül. Ez utóbbi mértéke mintegy 200 milliárd forint. A szigorú fiskális politika garantáltan igaz lesz jövőre. De a részleteket idő - azaz a jövő heti kormányülés - előtt nem volt hajlandó elmondani a miniszter. Arról sem adott információkat, hogyan akarja a fogyasztóvédelem intézményrendszerén keresztül "nyugatiasítani" az áfa-csökkentés árakban való érvényre juttatását. Veres János szerint nem bölcs tippeket adni az ellenérdekelteknek. A luxusadó - melynek kivetése csak néhány önkormányzatnak lesz a dolga - annyiban ugyancsak titkos, hogy a kiszámítási mód csak később lehet publikus. Nem akarják itt sem az adóelkerülőknek esélyt adni a felkészülésre.
A pénzügyminiszter a számítógép elé invitálja az országot, mivel a korábbi adókalkulátor mintájára elindította a PM a jövedelemkalkulátort a pm.gov.hu honlapon. Az adótételek, családtámogatási, járulékfizetési szabályok alapján ugyanis mind az idei, mind a jövő évi jövedelmeket megismerhetik az érdeklődők.
