A számviteli normák közti különbségek tovább nőhetnek a nemzetközi standardokban tervezett komoly módosítások miatt, ezért a helyi döntéshozóknak még nagyobb erőfeszítésre lesz szükségük, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Magyarországon további előrelépést jelent a januártól érvényes új számviteli törvény, amely megszüntetett számos eltérést a magyar és nemzetközi normák között.

A vezető könyvvizsgálók (Andersen, BDO, Deloitte Touche Tohmatsu, Ernst & Young, Grant Thornton, KPMG, PricewaterhouseCoopers) szerint világszerte egységes szabályozórendszerre lenne szükség a pénzügyi jelentések elkészítéséhez, ennek alapja az IAS (International Accounting Standards) lehetne. Az egységes keret összehasonlíthatóvá és átláthatóvá tenné a befektetésekhez szükséges pénzügyi adatokat, ezáltal jelentősen növelné a befektetői biztonságot. Ugyanakkor világszerte erősítené a pénzügyi piacok stabilitását és a gazdasági növekedést is.

A felmérésben szereplő eltérések száma és nagysága egyértelművé teszi, hogy a legfontosabb döntéseket helyi szinten kell meghozni, azaz az egyes országoknak maguknak kell megalkotniuk és bevezetniük nemzetközi standardokhoz konvergáló számviteli normákat. A konvergencia-kérdésre adott válaszok egyik példája, hogy az Európai Bizottság már tavaly júniusban bejelentette a 2005. évi javasolt szabályozást, amely szerint a tőzsdén jegyzett cégek számára kötelező lenne az IAS alkalmazása a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésénél. Mindez kellő felkészülési időt hagy az érintett társaságok vezetőinek az átgondolt, zökkenőmentes IAS-re való átálláshoz.

Manapság, amikor jelentősen nő a nemzetközi befektetések értéke, amikor egyre többen teszik közzé pénzügyi jelentéseiket az interneten, szükségessé válik egy globális számviteli nyelv, egy egységes normarendszer alkalmazása. A sokféle, egymástól és az IAS-től is különböző helyi szabályozások elavulttá válnak – mondta a projekt magyarországi felelőse, Boros Judit , a KPMG szakértője. Hangsúlyozta, hogy a kormányoknak, az üzleti élet, illetve a könyvvizsgáló szakma vezetőinek erősíteniük kell együttműködésüket, hogy a lehető leghamarabb megteremtsék az univerzális számviteli nyelvet. Ugyanakkor a felmérés azt is bizonyítja, hogy a pénzügyi információk felhasználóinak minden esetben meg kell vizsgálniuk, hogy a kérdéses pénzügyi jelentés a nemzeti normák, vagy az IAS szerint készült-e.

Magyarországon előrelépést jelent a januártól érvényes új számviteli törvény, amely megszüntetett számos – a hasonló tavalyi felmérés által még kifogásolt – eltérést a magyar és nemzetközi normák között. Ugyanakkor megkezdődött a magyar számviteli normák rendszerének kidolgozása is. Boros szerint bíztató, hogy – az Európai Unió konvergencia-törekvéseihez hasonlóan – hazánkban is mind többen szorgalmazzák, hogy a nemzeti standardokat az IAS elveire építsék.

Boros Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy az írott szabályok egységesítése alapvető, de nem elégséges: a jobb összehasonlíthatóság csak akkor eredményez ténylegesen magasabb szintű számviteli gyakorlatot, ha az írott szabályokat pontosan betartják és betartatják. A pénzügyi jelentések színvonalának emeléséhez, együttműködésre van szükség a kormányok, az üzleti élet vezetői, és a könyvvizsgálat szakemberei között, és fejleszteni kell a szakmai, oktatási és szabályalkotási infrastruktúrát is.

Módszertan : GAAP 2001 című nemzetközi felmérést az Andersen, a BDO, a Deloitte Touche Tohmatsu, az Ernst & Young, a Grant Thornton, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers közösen készítette. A nagy audit cégek másodszor adnak ki közös jelentést: a világ 62 országában több száz partner és menedzser vett részt a munkában. A felmérésben szereplő államokat – köztük Magyarországot – gazdasági súlyuk és teljesítményük alapján választották ki. A tanulmány a számvitel 80 legfontosabb területét vizsgálja (köztük a kiegészítő mellékletekre vonatkozó néhány követelményt is), és a 2001 decemberében hatályos normák alapján országonként felsorol olyan példákat, amelyekben a helyi szabályozás nem engedi, illetve nem kívánja meg a Nemzetközi Számviteli Standardok értékelési elveinek alkalmazását. (A felmérés elsősorban a tőzsdei cégek konszolidált beszámolóira összpontosít.) A jelentés elemzi a tavalyi felmérés óta az egyes országokban hozott változásokat, illetve a konvergencia érdekében tervezett jövőbeni lépéseket is.