A kivitel forintértéke 17%-kal, volumene – a 2001. I. félévi egységértékindexszel számítva – 10%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A behozatal ugyanezen időszakban folyó áron 15%-kal, volumenben 8%-kal nőtt. Az áruforgalmi mérleg hiánya az egy évvel ezelőtti értékhez viszonyítva lényegében nem változott: 680 milliárd forint.
Euróban számítva a kivitel 21 860 millió, a behozatal 24 470 millió. A forgalom folyó áron mért növekedése a forintban számított dinamikával megegyező, exportban 17, importban 15%-os volt. A külkereskedelmi mérleg hiánya 2610 millió euró, annyi, mint az előző év azonos időszakában.
A dollárban számított adatok (kivitel: 19 560, behozatal: 21 890 millió) szerint a forgalom értéke az exportban 10%-kal, az importban 8%-kal nőtt, az áruforgalmi passzívum pedig – az export és az import eltérő növekedési üteme és devizaszerkezete, valamint a dollár erősödése követ-keztében – 160 millió dollárral csökkent. A forgalom havonkénti alakulását vizsgálva azonban megállapítható, hogy míg májusig az import dollárértéke havonta 10-15%-kal meghaladta az előző évit, a június–augusztusi időszakban a 2000. évi érték alatt maradt. Hasonló tendencia figyelhető meg az exportban is: a kivitel június-augusztusi összesített dollárértéke (a 7%-kal magasabb augusztusi forgalom ellenére) alig haladta meg az előző évi szintet.
A forgalom növekedési ütemének számottevő lassulásában egyrészt a 2000. évi kiemelkedően magas forgalmi adatok, másrészt a hagyományos kereskedelmi partnereinknél tapasz-talható recessziós folyamatok játszottak közre.
A kivitel 59%-át kitevő gépek és szállítóeszközök volumene 13%-kal nőtt; ezen belül több mint 40%-kal emelkedett a forgalom a közép- és kelet-európai országokkal, legjelen-tősebb exportpiacunkon, az Európai Unióban pedig 14%-os bővülés következett be. A számottevő növekedési ütemkülönbség ellenére a gépexport 84%-a továbbra is az Európai Unió tagállamaiba irányult, a közép- és kelet-európai régió részesedése 5%-ot tett ki. Az élelmiszerek, italok és dohány kivitele – a jelentős, 14%-os árszintemelkedés következtében – csupán 2%-kal nőtt. Ezen belül az Európai Unióba irányuló forgalom 12%-kal bővült, a szállítások több mint 40%-át hús és húskészítmények, közel 30%-át zöldségfélék és gyümölcsök tették ki. A közép- és kelet-európai országokba 5%-kal kisebb volumenű export bonyolódott le, melynek összetételében a zöldségfélék és gyümölcs aránya nőtt, a gabona és gabonakészítményeké csökkent.