A magyar adóügyi illetőségen alapuló személyi jövedelemadó (SZJA) kötelezettség akkor is fennállhat, ha valaki külföldön dolgozik – figyelmeztet Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A belföldi illetőség akkor jellemzően megmarad, ha a magánszemély több, mint 183 napot tölt itthon egy naptári évben – ami távmunkával és rövidebb nyaralásokkal is simán teljesíthető.

Ha viszont valaki valóban több hónapon át dolgozik külföldön – mondjuk Horvátországban vagy Görögországban –, akkor nemcsak a kettős adózási egyezmények vizsgálata szükséges (Magyarország már több, mint 80 ilyen egyezményt kötött), de azt is pontosan be kell mérni, hol végzi ténylegesen a munkát. A belföldön megfizetett adó terhére beszámítható ugyan a külföldön már megfizetett adó, de azért sokszor az adófizetés Magyarországon nem kerülhető el teljesen

Társadalombiztosítás – ahol lakcím van, ott TB-kötelezettség is van

Magyarországon a társadalombiztosítás akkor is kötött, ha valakinek magyar lakcíme van, még akkor is, ha tengerparti Airbnb ből dolgozik. Az EU-n belül ez az EU szociális koordinációs rendelet alapján történik: csak egy ország biztosítási rendszerébe lehet tartozni, de ha a munka főként külföldön történik, akkor kérdéses lehet, hogy melyik országé a jogosultság.

EGT-n kívüli ország esetén (például Szerbia vagy Törökország) a kétoldalú TB-egyezmény szabályozza, de a TB-szabályozás bonyolult lehet – különösen, ha a bejelentési kötelezettségek nem teljesülnek. A mulasztás komoly anyagi terhet jelenthet – a NAV és az egyéb hatóságok (pl. OEP) akár utólagos befizetéseket és bírságot is elrendelhet.