A termelőágazatokra az év első hónapjaiban jellemző dekonjunktúra az áprilisi adatok szerint kissé mérséklődött. Az ipari bruttó termelés már márciusban is élénkült, és ez az irányzat áprilisban folytatódott. Mindkét hónapban – az előző év azonos időszakához képest – 7% körüli volt a növekedés. Az első négy hónap együttes ipari teljesítménye 5%-kal haladta meg a tavalyit. (2002. január–áprilisban minimális, 1% alatti mértékben nőtt az ipar teljesítménye.) Az idei növekedési ütem megítélésénél figyelembe kell venni, hogy a rendkívül kemény és elhúzódó tél miatt az energiatermelés jóval az ipari átlagot meghaladó ütemben nőtt, különösen az év első hónapjaiban. Ez a tendencia áprilisban már nem érvényesült, és az ipar fejlődését egyértelműen a konjunktúraérzékenyebb feldolgozóipar határozta meg. A feldolgozóipari termelés áprilisi növekményét túlnyomó részben exportálták. (A feldolgozóipar márciusi exportja 12%-kal, az áprilisi 13%-kal emelkedett.) Az április végi új rendelések a növekedés folytatódására utalnak. Az ipar fejlődésének motorja továbbra is a gépipar, a kohászat és a vegyipar egyik részterülete, miközben a feldolgozóipar többi ágazatában csökkent a négyhavi termelés. A könnyűipari ágazatokban már éreztették hatásukat a tavaszi gyárbezárások.

Az ipar termelékenysége az első négy hónapban gyorsabban (8%-kal) nőtt, mint a termelés. Ugyanebben az időszakban az ipari bruttó átlagkereset reálértéke 4,7%-kal lett nagyobb, vagyis a keresetnövekedés az ipar átlagában már nem rontotta tovább az ipar versenyképességét. A magyar ipari munkaerő drágulását ellensúlyozta a termelékenység növekedése.

A világgazdaságban az áprilisi adatok sem jeleznek élénkülést. Az Európai Unióban és az USA-ban az ipari termelés gyakorlatilag stagnált. A csatlakozó országok között elég jelentős különbségek vannak. Lengyelország ipari termelése áprilisban gyorsabban nőtt, mint Magyarországé, Csehországban és Szlovákiában lassúbb volt a növekedés, Szlovéniában pedig visszaesett az ipar termelése.

Az építőipar teljesítménye a tavalyi kiugróan magas szinthez képest csökkent, de a két évvel korábbinál jóval (január–áprilisban 11%-kal, áprilisban 19%-kal) magasabb. Mezőgazdasági termékekből valamivel többet vásároltak fel, mint tavaly. A kiskereskedelmi eladások élénk növekedése áprilisban is folytatódott. Az I. negyedévi és az áprilisi forgalombővülés egyaránt kereken 10% volt. A külkereskedelmi forgalom volumene emelkedett. Az importnövekedés üteme továbbra is magasabb, mint az exporté, ami az egyenleg számottevő romlásával járt együtt. A volumennövekedés ellenére a kivitel euróban és forintban, folyó áron az első négy hónapban és ezen belül áprilisban egyaránt csökkent az előző év azonos időszakához képest. Erre a jelenségre a forintnak a főbb devizák közül a dollárhoz viszonyított felértékelődése ad magyarázatot. Végső soron az exportőrök jövedelmezősége és versenyképessége kisebb mértékben, mint tavaly, de változatlanul romlott.

A folyó fizetési mérleg négyhavi negatív egyenlege közel kétszerese a tavalyinak. A passzívum növekménye 760 millió euró. Az egyensúly romlásban meghatározó szerepe volt a külkereskedelemnek, a növekmény háromnegyed része itt jelentkezett, de hozzájárult az idegenforgalomból eredő bevételcsökkenés is. A folyó fizetések passzívumát a külföldi működő tőke beáramlása nem ellentételezte. A külföldiek magyarországi befektetése alig nőtt, ugyanakkor a magyar tőkeexport, vagyis a magyar tulajdonosok külföldi tőkebefektetése hirtelen megugrott, ilymódon a nem adóssággeneráló források állománya január–áprilisban csökkent. Az államháztartás konszolidált hiánya az év első öt hónapjában lényegében megegyezik a tavaly ilyenkorival. A nem konszolidált bevételek 13,2%-kal, a kiadások 11,4%-kal emelkedtek.

Az infláció továbbra is mérséklődött. Az idén január–májusban a fogyasztói árak növekedési üteme számottevően alacsonyabb volt (4,3%), mint az előző év azonos időszakában (6,1%). A májusi árszint az előző hónaphoz képest 0,3%-kal emelkedett.

2003 március–májusában a foglalkoztatottak száma 39 ezer fővel, a munkanélkülieké 21 ezer fővel emelkedett. Az év első négy hónapjában az alkalmazásban állók száma a versenyszférában minimálisan csökkent, miközben a költségvetési intézményeknél számottevően emelkedett. A reálkereset január–április átlagában 13,5%-kal lett nagyobb.