A kormány a héten második olvasatban tárgyalta a 2013. évi költségvetést, amelynek tíz sarokszámát változatlanul hagyta, így továbbra is 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számol - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón, csütörtökön Budapesten.
Az államadósság GDP-hez mért aránya 78-ról 76 százalékra csökken a büdzsében szereplő pálya szerint. A javaslat 4,2 százalékos inflációval és 299,4 forintos euróárfolyammal számol. A folyó fizetési mérleg aktívuma 4 százalék lesz az idei 2 százalék után - sorolta az adatokat a miniszter.
Megemelt kiadási és bevételi oldal
A jövő évi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét 170 milliárd forinttal 15 500, illetve 14 840 milliárd forintra emelték. A deficit a korábban jelzett 660 milliárd forint maradt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százaléka. A kormány tehát tartja magát a 2,2 százalékos hiányadathoz.
A jövő évi költségvetésben 170 milliárddal emelkedő kiadások egyik forrása a miniszter tájékoztatása szerint az, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékből 150 milliárddal többet - a korábban tervezett 130 milliárd forint helyett 280 milliárd forintot - szednek be, további 20 milliárd forint pedig a közszféra, állami szféra hatékonyságjavulásából származik - mondta Matolcsy György.
Ez utóbbi megvalósításáról a nemzetgazdasági miniszter annyit közölt, hogy az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe. Számukra a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást 62 év felett, ennek köszönhetően 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya, amiből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik.
A megemelt kiadási oldal többletéből 120 milliárd forintot kapnak a minisztériumok és a különböző állami szervek (összesen 60 terület). A maradék 50 milliárd az országvédelmi alapba megy, így az a duplájára duzzad jövőre.
A tartalékokat indokolva Matolcsy György jelezte, hogy az idén stagnáló gazdasággal, jövőre pedig növekedési fordulattal számol a kormány, de a külső környezet miatt továbbra is vannak növekedési kockázatok, ezért szükség van tartalékokra. Ezen felül az általános tartalék jövőre 100 milliárd lesz a költségvetésben, ami a kormány szerint elegendő lesz.
Több uniós forrás - növekvő foglalkoztatás
A beruházások a kormány szerint jövőre mérsékelten emelkednek majd, több uniós támogatást lehívására kerül ugyanakkor sor. Míg 2011-ben ennek összege 900 milliárd forint volt, idén 1400 milliárd, jövőre pedig 1600-1800 milliárdos uniós pénz érkezhet a gazdaságba. A mezőgazdaságnak nyújtott uniós támogatásokat - amelynek összege ez évente nagyjából 4-500 milliárd forint - ez utóbbi tételbe nem számolták bele.
A foglalkoztatottságról szólva a miniszter elmondta, hogy az idén 80, jövőre 100 ezernél is több 8 órás munkahely jön létre. Matolcsy György szerint jövő év végére elérhetjük a 2000-es évek legjobb foglalkoztatottsági szintjét, vagyis több mint 3,9 millió embernek lesz munkája. (Erre az elmúlt 5-6 évben nem volt példa.
Bizonytalanná vált a makropálya
Kedvezőnek nevezték az MTI által megkérdezett elemzők, hogy a 2013-as költségvetés tervezetében változatlan a 2,2 százalékos GDP arányos hiánycél, ugyanakkor úgy vélik, hogy a tranzakciós illetékből várt bevételek több mint duplájára emelése növeli a makropálya bizonytalanságát, és valószínűtlenné teszi a bankadó teljes kivezetését. Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzője mindemellett kiemelte azt is: külön bizonytalanságot okoz, hogy nem tudni, a vállalatok milyen mértékben szeretnék elvinni betéteiket külföldre, ha azonban így tesznek, az visszavetheti a hitelezést, és így a beruházásokat is.
Németh Dávid, az ING elemzője is túlzottan optimistának tartotta a kormány 1,6 százalékos gazdasági növekedési előrejelzését, amely így kockázatokat hordoz, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a tartalékokat nagyobbra tervezte a kormány mint a 2012-es büdzsében. A szakértő szerint az, hogy a kormány "konzervatívan", 299,4 forintos euró árfolyammal számolt a költségvetésben egyrészt arra utalhat, hogy nem számol IMF-megállapodással, másrészt az is következhet belőle, hogy a kamatkörnyezet javulása esetén plusz megtakarítások keletkezhetnek a büdzsében.
Erőltetett menet
Miután a Nemzetgazdasági Minisztériumban átvezetik a költségvetés tervezetén a kormány által megtárgyalt számokat, pénteken küldik el a tervezetet a Költségvetési Tanácsnak és az országgyűlésnek. A tervek szerint július 13-ig fog dönteni erről a parlament, legkésőbb szeptember 23-ig elfogadják továbbá a végleges költségvetést.
