Az ezt az összeget meg nem haladó, kisebb ajándékokról, például egy étkészletről, turmixgépről vagy új ruháról nem szokás és nem is muszáj szerződést írni. Az értékesebb eszközökről, mint egy autó, már érdemes írásos ajándékozási szerződést készíteni, ingatlan esetén pedig egyenesen kötelező a vonatkozó jogszabályok szerint. A megkérdezettek több mint harmada nem volt tisztában azzal, hogy a földhivatal csak közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyezett magánokirat alapján jegyzi be az ingatlan tulajdonjogának változását.
Kell-e családon belül illetéket fizetni?
Az ajándék után alapvetően akkor kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak, de akkor sem mindig, ha szerződés is készült, vagy – okirat hiányában is – az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Ilyenkor az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a 9 százalékát kell az adóhatóság határozatában foglaltak szerint kifizetni illetékként a NAV-nak, amit a kitöltők ötöde tudott csak. Azonban vannak kivételek, és ezzel a megkérdezettek háromnegyede is tisztában volt. Nem kell a megajándékozottnak illetéket fizetni, ha testvértől vagy egyenes ági rokontól, vagyis gyermekétől, unokájától, szülőjétől, nagyszülőjétől, illetve, ha a házastársától kapott ajándékot. Ez a kedvezmény ugyanakkor nem vonatkozik az élettársakra, sem a nem egyenes ági rokonokra, például nagynénikre vagy nagybácsikra.
