Az Európai Unión kívüli harmadik országbeli állampolgárok száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát. A bejelentett munkaerőigény azt a létszámot fedi, amelyet a munkaadók a munkaügyi hatóságnál regisztráltak. Az összegzett statisztikai adatok alapján teszi közzé a miniszter a foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számát.
Mintegy 32 millió bevándorló él az EU-ban, ami a lakosság 6,5%-át teszi ki. Magyarországon ezzel szemben a külföldön születettek aránya kevesebb, mint 4%. Gyulai Gábor a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője szerint ennek egyik oka, hogy „Magyarországnak nincs kiforrott bevándorlás-politikája, a mindenkori kormányok úgy tekintenek a migráció kérdésére, mint egy spontán jelenségre, amit nem lehet teljesen megakadályozni, de minél inkább vissza kell szorítani, vagy csak bizonyos preferált csoportok számára engedélyezni, szigorú feltételek mellett." A szakember hozzátette: „Ez a hozzáállás hosszú távon tarthatatlan, mivel Magyarországé az egyik leginkább fogyó népesség és elöregedő társadalom Európában, az országnak külföldieket kell befogadni ahhoz, hogy a gazdaság és a nagy ellátórendszerek működni tudjanak."
Miközben a gazdasági szakemberek a bevándorlást erősítenék Magyarországon, a valós folyamatok azt mutatják, hogy egyre több magyar munkavállaló hagyja el az országot. Tizenöt éve a legtöbb bevándorlót, csaknem egymillió főt regisztráltak Németországban tavaly, köztük bő 40 ezer magyart, 12 ezerrel többet az egy évvel korábbinál – áll a német statisztikai hivatal (Destatis) szerdán kiadott jelentésében.
