Japánban a GDP csökkent, az ipari termelés Amerikában és Nyugat-Európában már több hónapja esik, nő a munkanélküliség és folytatódik a tőzsdei hanyatlás.
A recesszió bekövetkezése azonban nem bizonyos: az Amerika elleni terrortámadást követően a vezető országok központi bankjai azonnali likviditás-bővítő intézkedései és az összehangolt kamatcsökkentések a sokkhatások kivédését szolgálták. Az amerikai kormány emellett a költségvetési kiadások radikális élénkítését is elhatározta. Van esély arra, hogy a globális politikai feszültség és gazdasági bizonytalanság már a közeljövőben enyhül. Ez esetben is megmarad azonban a recesszió kockázata, s a korábban az idei év végére várt kilábalás időpontja későbbre tolódik el.

Két százalékos világkereskedelmi növekedés
A kutatók úgy látják, hogy 2001-ben a világkereskedelem csak 2% körüli ütemben nő (2000: 13%), az OECD-országok átlagos gazdasági növekedése a tavalyi 3,8%-os ütem után alig haladja meg az 1%-ot. Az Egyesült Államokban az éves növekedési ütem az előző évi 4,1%-ról 1,2%-ra, az Európai Unió 15 országában 3,4-ről 1,8-ra csökken. 2002-ben a GDP Nyugat-Európában és Amerikában is 2% körüli, vagy azt némileg meghaladó ütemben bővülhet. Az elmúlt évtizedekben gyakran destabilizáló hatásúnak bizonyult deviza- és olajpiacon erős ingadozás lehetséges, de a dollár menedékvaluta-státusza valószínűleg fennmarad, árfolyama stabilizálódik, a nemzetközi tőkeáramlás a dollárt fogja segíteni. Az olajárakat a nemzetközi – különösen a közel-keleti – feszültség hagyományosan felfelé hajtja, de a főbb felhasználó országok recesszió közeli helyzete csökkenti a túlkereslet kialakulásának a valószínűségét.

Rendszerváltó országok
Néhány fontos kivétellel (például Kínáéval) lassul a fejlődő országok gazdasági növekedése is. A rendszerváltó országok közül Oroszországban a növekedés továbbra is erős (2001 első felében a GDP 5%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban), s az ütem jelentős mérséklődése rövid távon nem várható. A kelet-közép-európai országok – amelyek közé tartozik Magyarország is – idei gazdasági növekedése valamivel lassúbb a vártnál, de továbbra is folyamatos és viszonylag gyors, mintegy kétszerese az EU-átlagnak. Az ipari termelés a 2000. évinél lassabban bővül, de a dezinfláció mindenütt újraindult. 3,2-4% körüli gazdaság növekedés idén és jövőre is a legtöbb országban valószínűsíthető. A GDP növekedése egyedül Lengyelországban lassul le idén 2%-ra vagy az alá a korábbi kormányzat idején érvényesült elhibázott és eltúlzott monetáris restrikció miatt. A meghatározó délkelet-európai országokban a balkáni háborúskodás befejeződése nyomán a gazdasági növekedés második éve folyamatos, s ennek fennmaradása 2002-ben is lehetséges.

A magyar gazdaság
Ipar, infláció, fizetési mérleg

A magyar gazdaság növekedési üteme a nyugat-európai dekonjunktúra következtében 2001 eddig eltelt időszakában csökkent. Lassabban nő az export, s a belföldi felhasználás sem növekszik annyira gyorsan, hogy ellensúlyozhatná a külgazdasági teljesítmény romlását. Az ipari termelés a 2000. évi 18%-os növekedés után ez év első hét hónapjában csak 6,6%-kal gyarapodott. Az exportértékesítés növekedési üteme az iparban a korábbinak a felére csökkent, a belföldi értékesítés lényegében stagnál.
Az infláció május óta mérséklődik. Ezt a folyamatot előmozdította a forintnak az árfolyamsáv kiszélesítését követő eddigi megerősödése is. Az árfolyamsáv kiszélesítése (az azzal párhuzamosan végrehajtott devizaliberalizációval együtt) azonban megnövelte az árfolyamkockázatot, míg a forint erősödése kedvezőtlen pillanatban érte az exportőröket, hiszen a külpiaci feltételek amúgy is rosszabbodtak. A folyó fizetési mérleg hiánya hét havi adatok szerint kisebb az egy évvel korábbinál. Az államháztartás deficitje augusztus végéig az éves előirányzatnak mindössze 41%-át érte el. A teljes állami szerepvállalást figyelembe vevő hiány azonban magasabb.

Négy százalékos GDP növekedés
A Kopint-Datorg szerint a hazai GDP 2001-ben a korábban vártnál mérsékeltebb ütemben, 4%-kal fog nőni. A GDP-alapú áru- és szolgáltatásexport 12%-kal, az import 13%-kal bővülhet. Dinamikusan gyarapszik – mintegy 4,5-5%-kal – a magánfogyasztás, míg a beruházások a felfutóban lévő állami és lakásberuházások ellenére a tavalyinál lassabban, 5,5%-kal nőhetnek. Az egyensúlyi mutatók – bár az év hátralévő hónapjaiban feltehetően az eddigiekhez képest romlanak – viszonylag kedvezőek maradnak. A külkereskedelmi hiány 5 milliárd euró alatt is maradhat, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig jó esetben kevéssel haladja meg a 2 milliárd eurót. Az államháztartási hiány a 3,4%-os hivatalos előirányzat körül alakulhat. A tágabb értelemben vett állami szféra a GDP mintegy 2%-ával növeli az összkeresletet. Az infláció tovább lassul. December/decemberi rátája 8% alatt lehet, éves átlagban 9,2%.

Gyengülő külgazdaság
2002 elején a nemzetközi folyamatok hatására még folytatódhat a külgazdasági teljesítmény gyengülése, míg belföldön a folytatódó fiskális expanzió viszonylag magas szinten tarthatja a belföldi felhasználást: állami beruházásokat, háztartási és közösségi fogyasztást. Később – ha a nyugat-európai növekedés megélénkül – az exportnövekedés fokozódhat (ami kedvezően befolyásolhatja az ipar, illetve a magánberuházások növekedését), viszont a költségvetési expanzió alábbhagyhat. Összességében jövőre a GDP az ideihez hasonló ütemben, 3,8-4,2%-kal bővülhet. A magánfogyasztás 4,5%-os, a beruházás 6-6,5%-os ütemben bővülne, míg a nemzeti számlák szerinti export 12%-os, az import csak valamivel gyorsabb – 12,5%-os – növekedése feltételezhető. A külkereskedelmi deficit tovább nő, akárcsak a folyó fizetési mérleg hiánya (2,2 milliárd euró), ami azonban GDP-arányosan hozzávetőleg az idei szint fennmaradását (3,5-3,6%) jelentheti. Az államháztartási hiány az idei szinthez közeli lesz. Az ipari termelés az év átlagában még nem gyorsul az ideihez képest (vagyis 6-7%-kal növekedhet). A dezinfláció folytatódhat, éves átlagban a fogyasztói árak színvonala 6%-kal nő.