Közelről érinti a közbeszerzések hazai szereplőit, hogy a jogszabálymódosítás értelmében az ajánlatkérők a jövőben olyan esetben is eredménytelenné nyilváníthatják a közbeszerzési eljárásokat, ha a legkedvezőbb ajánlat elfogadása súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás elvét – mondta Halmos Tamás, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda közbeszerzési jogi szakértő partnere.
Az új érvénytelenségi ok reflektál arra a helyzetre, hogy az ajánlatkérők a piaci folyamatok gyors változása mellett egyre kevésbé tudják jól meghatározni az eljárásban érvényesen megajánlható ár felső határát, ezért a legkedvezőbb ajánlatról is kiderülhet, hogy az abban szereplő ár túlzottan magas vagy az ajánlattevő manipulatív árazást alkalmazott, ezért annak elfogadása érdeksérelemmel járna az ajánlatkérő részére. A jogszerűen eljáró ajánlattevők védelmét szolgálja az a garanciális szabály, hogy az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánítását az összegzésben köteles indokolni, azt megelőzően pedig lehetőséget kell adnia az érintett ajánlattevő részére, hogy bemutassa az ajánlatában szereplő ár, illetve az érintett árösszetevők arányosságát.
A közbeszerzési eljárások hatékonyságát célozza a módosítás, miszerint az ajánlatkérők szélesebb körben folytathatnak le eljárási cselekményeket, ha észlelik, hogy a közbeszerzési eljárás eredménye (illetve eredménytelensége) jogsértő volt és az ilyen eljárási cselekmény útján a jogsértés orvosolható. Az ajánlatkérők a jogsértés orvoslása céljából mindeddig csak hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás benyújtására hívhatták fel az ajánlattevőket, ráadásul kizárólag a támogató vagy ellenőrző szerv megállapítása esetén. A Niveus Legal szakértőjének megítélése szerint az utóbbi korlátozások indokolatlanul hátráltatták az ajánlatkérőket abban, hogy az eljárás során vétett hibákat kijavítsák, a megnövekedett mozgástér így várhatóan növeli az eredményes közbeszerzési eljárások arányát.
