Magyarországon az idén, sőt jövőre is, 5,5 százalék körüli GDP növekedés várható – mind a kormányzati gazdaságpolitikát kicsit erősebben bíráló GKI Gazdaságkutató Rt., mind pedig a Miniszterelnöki Hivatal megrendeléseitől függő Kopint-Datorg Rt. októberben közzétett konjunktúra jelentése szerint. A kutatók úgy vélik, hogy az ország gazdaságának külső és belső egyensúlya nagyobbrészt kedvezően alakul. Ami kedvezőtlen, az többek között az infláció-csökkenés megtorpanása. Szerintük - ebben sincs a két cég között véleménykülönbség – a fogyasztói árak éves átlagban az idén 9,5 százalékkal nőnek, míg jövőre 8,5 százalékra lehet számítani, szemben a kormány által vallott – és a költségvetési számokat ehhez igazító – 5-7 százalékos inflációs jóslattal.
Tervek és tények
A pozitív folyamatok nem automatikusan maradnak fenn - fogalmazott óvatosan, mégis kritikusan Köves András, a Kopint tudományos vezérigazgató-helyettese –, utalva arra, hogy nem is annyira az infláció csökkenésének a megtorpanása aggasztó, hanem a hivatalos prognózis és a tényleges infláció közötti különbség. Szintén a kormányzat számlájára írható, hogy az idén a beruházások dinamikája is elmaradt a várakozásoktól – tette hozzá, a nehezen induló autópálya-építésekre, a nehezen induló lakásprogramra emlékeztetve. A tudományos vezérigazgató-helyettes az elemzésükből kiemelte továbbá, hogy csökken a reálkeresetek növekedési üteme – a GKI elemzésének ide vágó megállapítása: „a bruttó keresetek 2000-ben 13,5 százalékkal, a reálkeresetek a versenyszférában több mint 2,5 százalékkal nőnek, a közszférában több mint 1 százalékkal csökkenek. A nyugdíjasok a törvényben előírt járandóságukat kapják meg (némi kamattal kiegészítve), ez kb. 1,5 százalékos reálnyugdíj emelkedést jelent” –, és hogy a jövedelemi arányok kedvezőtlen irányba változnak.
Oblath Gábor, a Kopint elnöke a magyar gazdaság első félévi teljesítményét értékelve csatlakozva kollégájához elismerte, hogy nagyon lényeges az eltérés az idei állami költségvetést megalapozó tervszámok, és a tényleges eredmények között. Ennek következtében a tervezettnél reálértékben jóval magasabbak az államháztartási bevételek, miközben a kiadások nagyjából az előirányzottaknak megfelelően alakultak. S amit az elnök szavaihoz már mi teszünk hozzá: Hova kerül, mire fordítódik akkor ez a költségvetési tartalék? Ahogy pedig ő fogalmazott meg a jövő évi költségvetés kapcsán: „A tervezetből nem értelmezhető, hogy mit vár a kormány, mert ha mindent, ami a költségvetési számokban szerepel, szó szerint vennénk, akkor egy expanzív gazdaság képe rajzolódna ki, de nyilvánvaló, hogy senki nem gondolja ezt.”
Gyorsuló kereslet
„Az államháztartás idén az infláció és a háztartási jövedelmek alábecslésével nagy fokú rejtett keresletszűkítést (relatív adónövelést és kiadáscsökkentést) hajtott végre – olvasható ugyanerről a GKI Rt. elemzésében. – … Az adóbevételek valószínűleg 170–180 milliárd forinttal meg fogják haladni a tervezettet.” Vértes András, a GKI elnöke a prognózisukat ismertetve, a hazai vállalkozóknak szóló üzenetében mégsem ezt tartja fontosnak. Ami közvetlenebb módon érinti a gazdálkodásukat, az egyrészt a belföldi keresletnek a várható gyorsulása. Továbbá a kis- és középvállalkozásoknak jövőre beígért beruházási adókedvezmény, ami ugyan más adójellegű kiadások párhuzamos növekedése miatt összességében nem hat erőteljesen a vállalkozásokra, de lehetővé teszi, hogy fogyasztási jellegű kiadásaikat kedvezőbben átcsoportosíthassák. A GKI elnöke a tőzsdén nem vár tartós és folyamatos javulást, de az ingatlanpiacon, ahol továbbra is erőteljes lesz a mozgás, igen.
(L. R.)
Konjunktúrajelentések
Önkényesen emeltünk ki egy-két megállapítást a GKI Rt. és a Kopint-Datorg Rt. legfrissebb konjunktúra jelentéseiből, melyek együtt több száz oldalas elemzések. Kiemeléseinket azonban, amelyek a kormányzati gazdasági prognózist és a kutatói következetéseket állítják szembe, vállaljuk. Tény: a magyar gazdaság öt éve fenntartható, lényegileg változatlan növekedési pályán halad. A pozitív folyamatok azonban nem maradnak fenn automatikusan…
Véleményvezér

Nagyot fordultak Trump hívei Ukrajna ügyében
Orbán Viktor ukránellenes politikája számára rossz hír érkezett.

Sereghajtó Magyarország a fiatal diplomások számában
A kormány által meghirdetett munkaalapú gazdaság önmagában kevés a felzárkózáshoz.

Svédország gazdasági csodája
A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel
Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad
Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből
Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.