Némi vita alakult ki a Magyar Tudományos Akadémiát képviselő Meskó Attila és részben még volt hivatala nevében előadó Szegvári Péter között - az utóbbi győzelmével - arról, hogy jó-e a sorrend: előbb fel kell zárkózni, s azt követően kell a versenyképességet növelni. Szegvári Péter álláspontja szerint helyénvalóbb a két folyamat együttes, párhuzamos kezelése, előmozdítása. A "felek" egy szeptember 8-án tartott konferencia sajtótájékoztatóján érveltek nem teljesen összehangolt módon. A Magyarország - 2020 címet viselő, az országos fejlesztéspolitikai koncepciónak, valamint az országos területfejlesztési koncepciónak tavasz óta tartó társadalmi egyeztetését lezáró önkormányzati rendezvényen csupán egy szereplőnek, Rajnai Gábornak, az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum elnökének sikerült árnyalatnyi kifogásokkal élni. De ő is csak annyiban kárhoztatta a vitaszervező, koncepciókimunkáló kormányzati szervezeteket, hogy azok még adósak a fenntarthatósági stratégiával, a lisszaboni akciótervvel, s nehezen kezelhető ma is a centrum-periféria viszony.
Az igazságosabb, biztonságosabb környezetben élni kívánó emberek alapvető érdekeit szolgálják a fejlesztéspolitikát és a területfejlesztést koncepciók formájában elkészített dokumentumok. Ezek megvitatásán már túl vannak a sok ezer embert képviselő szervezetek, s a megismert javaslatokat rendre feldolgozták, beépítették az elkövetkező időszakban megszülető stratégiába. Baráth Etele ennek az össztársadalmi szellemi építkezésnek a technológiáját is fontos kormányzati licencnek tekinti, de az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azt is kifejtette, hogy elkezdődhetett a hosszú távú fejlesztési stratégia készítése, mely az év végéig be is fejeződik. Ehhez az alapot a tavasszal indított fejlesztéspolitikai és területfejlesztési koncepciókat elemző országos vitasorozatot teremtette meg. Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter az Országos Területfejlesztési Hivatal szervezésében önkormányzati vezetőknek tartott tanácskozáson - és előtte tartott sajtótájékoztatóján - a kormányzati menetrendet, illetve a jelenlegi nemzeti fejlesztési terv mérlegét is feltárta a miniszter. E témáról a kormány második embere is megszólalt. Más fórumon ugyan, de Kiss Péter kifejtette: Magyarország az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok közül a legnagyobb mértékben tudta eddig a rendelkezésre álló forrásokat lehívni. A kancellária miniszter szerint 2007-ig a nemzeti fejlesztési terv keretében rendelkezésre álló 1350 milliárd forint legnagyobb részét nem csak pályázatokkal, hanem szerződések megkötésével is lekötötte a kormányzat. Az I. nemzeti fejlesztési terv felénél vagyunk, tehát ez az összeg 2006 végéig a duplájára nőhet - érvelt Kiss Péter, hozzátéve, az Európai Unió 2007-től induló következő költségvetési ciklusában ez az összeg megszázszorozódhat, de csak akkor, ha megfelelő pályázatok készülnek, és a saját hozzájárulás is rendelkezésre áll. A jövő pedig az, hogy a döntéseket decentralizálják, s száz milliárdos beruházási összegekről dönthetnek a régióban.
A Magyarország - 2020 címet viselő, az országos fejlesztéspolitikai koncepciónak, valamint az országos területfejlesztési koncepciónak tavasz óta tartó társadalmi egyeztetését lezáró önkormányzati rendezvényen Baráth Etele az esedékes teendőket részletezte. Szeptember végére a parlament elé terjeszti a kabinet a hosszú távú fejlesztéspolitikai és területfejlesztés határozattervezetét. Ennek az előfeltétele persze az, hogy az összes lényeges stratégiai elemet - a gazdaságit, az emberi oldalra vonatkozót, a környezetvédelmit és a regionális oldalét - az illetékes tárcák vezetői egyeztetik a kormányzattal. Október elején a miniszterelnök a parlamenti pártok elnökeivel is konzultál a hosszú távú fejlesztés koncepciójáról. A társadalmi egyeztetést lezáró megbeszélésen, melynek Magyarország - 2020 címet adták, Baráth Etele ismertette az első fejlesztési terv aktuális adatait. Eszerint 20 ezer döntést tudhat maga mögött a pályázatok uniós finanszírozásáról döntő kormányzati szervezet. Eddig már 10 ezer támogatási kötelezettséget vállaltak, 510 milliárd forint erejéig. A hároméves pénzügyi keret 76 százalékát kötötték le, s 400 milliárd forintra aláírták a támogatási szerződést. Szeptember 1-ig 67 milliárd forintot átutalt a pályázók számlájára a kormányzat.
