A vagyontervezésnél nincs általánosan alkalmazható minta: minden családnál és vállalkozásnál külön kell meghatározni, milyen vagyont szeretnének bevonni, ki és milyen jogkörrel kezelje azt, valamint a családtagok mikor és milyen juttatásokat kapjanak belőle – hangsúlyozta. A közjegyzők szerepét bemutatva Sándor István kiemelte, hogy a vagyontervezés előkészítésekor tisztázni kell, érint-e a rendelkezés házastársi közös vagyont, számolni kell-e a közeli hozzátartozók kötelesrészi igényével, illetve vannak-e már meglévő hitelezők, akiknek a követelése elől a vagyonkezelés sem nyújt védelmet. A későbbi családi viták megelőzéséhez azt is pontosan rögzíteni kell, hogy az egyes kedvezményezettek milyen feltételekkel jogosultak a juttatásokra.
Nem csak örökléssel lehet gondoskodni a következő generációról
A családi vagyon továbbadásában és a következő generáció támogatásában egyre fontosabb szerepet kap a tudatos tervezés – mondta Bodzási Balázs közjegyző. A bizalmi vagyonkezelésnél a családok és a vállalkozások számára egyaránt fontos biztosíték, hogy a kezelésbe adott vagyon nem válik a vagyonkezelő saját hagyatékának részévé, így annak halálakor az örökösei sem tarthatnak rá igényt.
Növekszik az ajándékozás társadalmi jelentősége is: az ajándékozással átadott vagyon értéke ma már eléri az örökléssel átadott vagyon értékének mintegy 80 százalékát. Ennek egyik fő oka, hogy az emberek tovább élnek, miközben a fiatalabb generációknak már az önálló életük megkezdéséhez szükségük van anyagi segítségre, nem csak évtizedekkel később, öröklés útján. Ezért az ajándékozási szerződések a közjegyzők mindennapi gyakorlatában is egyre jelentősebbek – hangsúlyozta Bodzási Balázs.