Továbbra is 15 százalék feletti a béremelkedési ütem a hazai munkaerőpiacon és mivel a foglalkoztatás feszessége sem csökken, így láthatóan tovább tart a lendület a munkáltatók részéről a munkaerőpiaci bérversenyben  - közölte Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal friss adataira reagálva. 

A reálgazdasági környezet lassulásával illetve a jelentősen megemelkedett kamatok következtében elméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a továbbra is feszes munkaerőpiac és alacsony munkanélküliség fenntartja a dinamikát. Idén az év eleji bérminimum emelkedések segítségével 15 százalékot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8,5 százalékos lehet a béremelkedés, amit az év végi minimálbértárgyalások még befolyásolhatnak.

Ezek következtében a prognosztizált idei erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2,2 százalékos éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni, mivel az infláció az év második felében már látványos csökkenésnek indult és a trend folytatódhat, szeptembertől pedig már érdemben pozitív számot mutathat a reálbér növekedés.

Részletek, háttér

A megemelkedett vállalati inputköltségek mérsékelt ütemben továbbra is indukálhatják a vállalatok áremelési szándékát - bár jelentősen lassabb ütemben, amit a forint éves alapú jelentős erősödése is segít -, ami magasabb bérkövetelésekhez vezet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében. Azonban a fogyasztás érezhető és a reálgazdasági környezet mérsékelt lassulásának hatása megjelenhet a dinamikában az év vége felé, azonban egyelőre a növekedést indukáló tendenciák erősebbnek látszanak. Továbbá az idei év eleji jelentős vállalati átárazásokban több esetben látható volt az inputköltségeket jóval meghaladó áremelés is a vállalatok részéről, így a felhalmozódó profittömeg már előre beépítetten is fedezetet kínálhat a megemelkedett bérköltségek kigazdálkodására, ami szintén mérsékelheti az áremelési szándékokat.