Magyarországon 1997 óta nyílik lehetőségünk alkalmi munkát vállalni törvényes keretek között. Azonban e foglalkoztatási forma igazán csak az ezredfordulót követően vált egyre népszerűbbé, ugyanis ekkortól lehetett a verseny- és közszférában is alkalmazni az alkalmi munkát vállalókat. Az évek múltával kiterjesztették az alkalmi munkavállalói könyv (AM-könyv) használatának további feltételrendszerét is, valamint egyéb költségcsökkentési módszerek, illetve kedvezmények segítségével vált egyre népesebbé az alkalmi munkavállalók tábora (a 2000. évhez képest 2005-re 984 százalékkal emelkedett a kiváltott AM-könyvek száma), amelyet nagyrészt a regisztrált munkanélküliek képviseltek éveken át.
A felhasznált AM könyvekben összesen igazolt napok száma 2005-ben már mintegy 11 ezer fő éves munkájának felelt meg. Ugyanakkor ennek az atipikus formának vannak árnyoldalai is. Hallani olyan esetekről, hogy egyes munkáltatók megszüntetik az Mt. hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, és ehelyett AM-könyvvel foglalkoztatják dolgozóikat, hiszen ily módon közterheket takaríthatnak meg.
Küzdelem a feketegazdasággal
Az alkalmi munkavállalás feltételrendszerét több szempontból is rugalmasabbá kellene tenni - teszi hozzá Horváth Anna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója. "Egyrészt a napi kifizethető összeg mértékének emelésére lenne szükség, hiszen a feketefoglalkoztatásban megkereshető napidíj jóval meghaladja a legális keretek között adható bér összegét. Másrészt az egy évben ledolgozható összmunkanapok száma is alacsony." (Egy munkáltató havonta legfeljebb 15 napra alkalmazhatja ugyanazt az alkalmi munkavállalót, egy évben pedig 90, több munkáltató pedig összesen 120 napig. Az alkalmi munkavállaló folyamatosan csak 5 napig dolgozhat ugyanannál a munkáltatónál).
Vucskó Bernadett a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. projektvezetője továbbá kiemelte azt is, hogy az "alkalmi foglalkoztatás még mindig inkább a gazdaság egyes szektoraira jellemző, úgymint az építőipari segédmunkára, a termelő szektorban jellemző projekt- és szezonális, illetve további, szaktudást nem igénylő munkákra." Horváth Anna ehhez kapcsolódóan hozzátette, hogy pontosan ezen munkakörök esetén a leggyakoribb a feketefoglalkoztatás, amellyel a magasabb bérek miatt nehéz versenyre kelni.
Aki azonban legális kereteket szeretne adni foglalkoztatási módjának, és nem tud hosszú távú munkalehetőséget biztosítani, annak valóban az alkalmi foglalkoztatás jelenti a megoldást. Horváth Anna különösen fontosnak tartja az alkalmi munkavállalás lehetőségének folyamatos kommunikálását, és az ezzel kapcsolatos szakszerű tanácsadást, mint ahogy azt a SEED Alapítvány végzi. Különösen a mikrovállalkozások számára jelent óriási segítséget, ha a cégvezetők a lehető legtöbb információ birtokában döntenek munkaügyi folyamataikról.
Ilyen egyszerű
Az alkalmi munkavállalói könyv kiváltására minden 16. életévét betöltött magánszemély jogosult és az igénylési procedúra is egyszerűnek mondható. Vucskó Bernadett csupán a Munkaügyi Központtal való együttműködési kötelezettségre hívta fel a figyelmet, ugyanis az AM-könyvet a munkavállaló köteles meghatározott időben bemutatni. "Továbbá e foglalkoztatási forma nagyon jól alkalmazható próbaidőként, ad-hoc jellegű munkáknál, általa a munkaerő-állomány jól igazítható a megrendeléshez, mindemellett költséghatékony is" - fogalmazott az esélyegyenlőségi szakember. Amennyiben a munkavállalónak egyéb adóköteles jövedelme nincs, úgy az AM-könyvvel keresett összeget nem kell bevallania, így csökkennek a munkavállaló adminisztratív teendői is. (További SZJA-köteles jövedelem esetén az alkalmi munkával keresett bér is adózik).
Hogy mennyire éri meg mégis maguknak a potenciális munkavállalóknak ily módon dolgozniuk, arról pontos statisztikát nemigen találni. A Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. és a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány munkatársai sokat tesznek azért, hogy olyan emberek számára is lehetőséget adjanak a munkához való visszatérésre, akiknek önerejükből valószínűleg mindez nem sikerülhetne. Hazánkban még mindig kevés vállalkozás büszkélkedhet azzal, hogy - akár rövid időre is - foglalkoztat hajléktalanokat, megváltozott munkaképességűeket, munkanélkülieket, stb. Az előbbi rétegnek ugyanis kevesebb esélye van azonnal hosszú távra elhelyezkedni, és első lépésként szükséges őket támogatni a munkába való visszaintegrálódásban.
Horváth Anna és Vucskó Bernadett osztják azt a véleményt, miszerint az alkalmi munkavállalás jó lehetőség arra, hogy azok az emberek, akik hosszabb időt töltöttek távol a munka világától, újra megszokhatják az azzal járó felelősséget, amellett, hogy legális fizetést kapnak, és valamelyest javulnak szociális kilátásaik is. A SEED Alapítvány ügyvezetője azonban azt is megemlítette, hogy mivel az alkalmi munkavállalásból továbblépni csak a hosszú távú foglalkoztatás irányába van lehetőség, így ez sok esetben riasztóan hat a munkavállalókra, hisz a két foglalkoztatási forma között elég nagy különbség van. A napi munkaszerződésről áttérni a teljes munkaidőbe esetenként azt eredményezi, hogy a dolgozók a munkanélküliséget és az azután járó segélyeket választják, de természetesen nem ez a kívánatos cél. Vucskó Bernadett hozzátette: "e foglalkoztatás jellegéből adódóan nem is az a cél, hogy tartósan alkalmi munkában maradjanak az emberek, hanem ennek segítségével gyakorlatot szerezzenek, napi életvitelükbe beépüljön a munka, így a főállásra való felkészülés is eredményes lehet."
Ezenkívül az alkalmi munkavállalás egyéb hátrányos tényezői közé sorolható még az is, hogy az alkalmi munka sem jogi, sem motivációs síkon nem készteti a munkavállalót arra, hogy szorosabban kötődjön munkáltatójához. Olykor még az is előfordulhat, hogy az alkalmi munkavállaló következmények nélkül egyszerűen nem jelenik meg az előre megbeszélt munkanapon, hogy elvégezze feladatait. Tény, hogy a kevésbé megbízható alkalmi munkásokat a későbbiekben nemigen hívják vissza újabb lehetőséggel.
Hosszú távú célok
Aki az alkalmi munkavégzésben már bizonyította rátermettségét, motivációját, eséllyel indulhat arra, hogy munkaadója felkínálja számára a hosszú távú foglalkoztatás lehetőségét. Noha erre más-más szempontból mind a munkavállalónak, mind a munkaadónak fel kell készülnie, hallhatunk sikertörténeteket is arról, hogyan válik valakiből határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott.
Vucskó Bernadett szerint az alkalmi foglalkoztatás inkább elősegíti mintsem ösztönzi a hosszú távú foglalkoztatást, hiszen számos egyéb tényező kell, hogy megfeleljen mindkét fél számára mielőtt tartós munkaviszonyt létesítenének. Horváth Anna hangsúlyozta, hogy a tartós foglalkoztatásban anyagilag mindkét fél jelentősen rosszabbul jár, mint az alkalmival, ezért sem jellemző, hogy nagyobb arányban lenne átmenet az alkalmiból a tartósba. Mégis talán az egyik legfontosabb kulcskérdés, hogy akar-e a munkavállaló visszatérni a munkába, hajlandó-e vállalni az azzal járó felelősséget, kötöttségeket, mindamellett természetesen, hogy számára ez anyagi biztonságot és stabilabb életvitelt fog eredményezni.
Ki adja és vállalja a munkát?
Az alkalmi munkavállalók között a leginkább szinte minden életkorban lévő férfiakkal találkozhatunk mivel segéd- és szakmunkában jóval inkább őket alkalmazzák. Ennél kisebb arányban foglalkoztatottak ily módon a nők (azon belül a kismamák), mivel az adminisztratív, a takarítói, az asszisztensi munkaköröket kevésbé töltik be alkalmi munkaviszonyban. (Ezekre a területekre inkább a munkaerő-kölcsönzés jellemző).
A munkáltatókkal kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a magyar tulajdonú cégek mintegy 24 százaléka foglalkoztat alkalmi munkásokat, szemben a külföldi cégek 13 százalékával, és jelentős különbségek vannak az egyes régiók, megyék között is, abban a tekintetben, hogy hajlandóak-e ily módon munkát biztosítani az emberek számára. Horváth Anna kiemelte, hogy "a potenciális foglalkoztatók 97 százaléka mikrovállalkozás, melyeknek jelentős része szeretne foglalkoztatni, sőt szükségük is lenne segítségre a vállalkozásban, de a tartós munkaviszonynak sem az anyagi, sem az adminisztratív oldalát nem tudja vállalni. Számukra az alkalmi foglalkoztatás az egyetlen járható út."
A jövő homályában
Vucskó Bernadett véleménye szerint az alkalmi munkavállalással kapcsolatos tájékoztatás sajnos még mind a mai napig gyerekcipőben jár. A szakértő kiemelte, hogy kevés munkáltató ismeri ezen foglalkoztatás lehetőségét, éppen ezért félnek is az ismeretlentől. Sok az ezzel kapcsolatos visszaélés, ezért valami rosszat sejtenek mögötte. Úgy véli, hogy a tájékoztatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, projektalapon szervezett kommunikációt szükséges folytatni, hasonlóképp ahhoz, ahogy azt az FKFSZ Kht. végzi. Elengedhetetlenül fontos lenne kihangsúlyozni, hogy megéri tisztességesen dolgozni, ráadásul az alkalmi munkavállalásnak jelentős esélyegyenlőségjavító tulajdonsága is van. "Semmiképp sem volna szabad e foglalkoztatás jogintézményét megszüntetni" - tette hozzá Horváth Anna.
Ezzel szemben a bizonytalanság nagy - emeli ki Vucskó Bernadett. Jelenleg a kormány változtatásokat kíván eszközölni az alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatással kapcsolatban, azonban még nem lehet tudni, milyen célokat kívánnak megvalósítani a közeljövőben.
