Az intézmény nyári felmérésében majdnem minden, a teszt által mért, feldolgozóipari konjunkturális indikátor szintje negatív rekordot döntött. 3 hónappal később ezekről a rendkívül kedvezőtlen szintekről csupán marginálisan sikerült kedvező irányba elmozdulni, így minden mutató továbbra is a 2008-2009-es válságot alulmúló szinteken van. A vállalatok saját helyzetértékelése az egyetlen olyan indikátor, ahol történt némi kedvező elmozdulás, ám a cégek még így is erősen a negatív tartományban vannak.

A kilátások indexe a válság legmélyebb pontjához, a 2009. év elejéhez hasonló szinten tartózkodik. A termelési prognózis mutatója minden eddig mért szint alatt helyezkedik el (jelenleg 33 ponton áll, a válság kezdetén 36 pont volt).

A jelenlegi helyzetet mutató konjunktúra barométer tendenciája továbbra is csökkenő, és különösen rossz előjel, hogy a kilátásokat leíró indikátorokból képzett bizalmi index a válság kezdeti szintjén stagnál. A legfőbb termelési akadály ebben a negyedévben is, mint mindig, a kereslethiány, amiben a belső kereslet elapadása dominál, párosulva a külső kereslet mérséklődésével.

Csak amortizációt pótló gépipari beruházások várhatók

A legrosszabb helyzetben a mikro és kisvállalkozások vannak, a nagyvállalatok (250 fő felett) helyzete saját megítélésük szerint közepes, de kilátásaik  – hasonlóan a kisebb cégekhez  –rosszak. Mindez azt jelenti, hogy a feldolgozóipari vállalatok bizalmi indexe már hosszabb ideje van negatív tartományban, mint a válság idején 2008 és 2009 között. A cégek beruházási kedve az építési beruházások terén gyakorlatilag eltűnt, csupán az amortizációt pótló gépipari beruházások várhatóak, de ez is csupán csak a vállalatok nagyjából egyharmadánál valószínű.

A feldolgozóipari termelés Magyarországon a harmadik negyedévben stagnált, ami kizárólag a járműipar 6,9 százalékos valamint az élelmiszer 3,5 százalékos termelésbővülésének köszönhető, ami ellensúlyozta a számítástechnikai ipar 10,4 százhalékos csökkenését. Ez utóbbi szinte biztosan nem tér magához jövőre, és a járműiparban is visszafogott exportmegrendelés várható, miután az európai (főleg német, francia és olasz) gyárak visszafogták kibocsátásukat. Ezáltal a magyar feldolgozóipar 2013-as teljesítménye legfeljebb stagnálás közeli állapotban lehet, ami pedig azt jelentené, hogy a 2008-2009-es válság után, a 2012-2013-as évet is a recesszió fogja jellemezni az ágazatban.

Lendületet vett az export októberben

Októberben az export 6,5, az import 5,7 százalékkal nőtt euróban az egy évvel korábbihoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes gyorsjelentése szerint. Az adatok jelentős gyorsulást jeleznek ahhoz képest, hogy szeptemberben az export mindössze 0,5, az import pedig 0,7 százalékos éves növekedést mutatott euróban. A devizaárfolyamok változása miatt forintban az export 1,9, az import 1,5 százalékkal nőtt tavaly októberrel összevetve. A forint 4,8 százalékkal erősödött az euróval szemben.

Az első becslés adatai szerint az októberi export 7,346 milliárd eurót (2076 milliárd forint), az import 6,688 milliárd eurót (1890 milliárd forint) tett ki. A havi kereskedelmi többlet 658 millió euró volt, 83 millióval több, mint egy évvel azelőtt. A kivitel 76 százaléka az Európai Unió többi tagországába irányult miközben a behozatal 70 százaléka onnan származott.

Az év első tíz hónapjában az export 1,1, az import 1,2 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakáét. A január-októberi export 67,335 milliárd eurót (19 576 milliárd forint) tett ki, az import 61,246 milliárd euró (17 812 milliárd forint) volt. A tízhavi exporttöbblet 22 millió euróval 6,089 milliárdra nőtt. Forintban az export 7,4, az import 7,5 százalékos tízhavi növekedést mutat. A forint az euróhoz képest 6,1, a dollárral szemben 15,9 százalékkal gyengült a múlt év első tíz hónapjának átlagos árfolyamához képest.