Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mintegy 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
A témáról kiadott közlemény szerint a mindeddig „példátlan" lépés „az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére". A bizottság emlékeztetet arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.
Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján kérdést kapott arról, miért nem vette figyelembe a bizottság azokat az egészen friss magyar tájékoztatásokat, amelyek további pénzügyi intézkedések megtételéről szóltak. Válaszában Rehn megerősítette, hogy „egy-két napja" ő maga Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig Orbán Viktor miniszterelnöktől levelet kapott, de - tette hozzá - ezek a levelek nem tartalmaztak olyan „konkrét" közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit.
Mire költhetjük?
A Kohéziós Alapból kizárólag környezeti és közlekedési fejlesztések valósíthatók meg. Így például szennyvíztisztító, hulladékfeldolgozó projektek, valamint különböző közlekedésfejlesztési, útépítési projektek finanszírozása kerülhet átmenetileg veszélybe jövő januártól - áll a Körics Euroconsulting közleményében. A vállalkozásfejlesztési, társadalmi, vagy regionális operatív programok keretében megjelenő pályázatok forrása ugyanakkor az Európai Unió Strukturális Alapja, így ezek a pénzek változatlanul Magyarország rendelkezésére állnak. Nincsenek tehát veszélyben a kkv-k számára kiírt gazdaságfejlesztési pályázatok.
Közvetlenül érintheti ugyanakkor az EU döntése a lakossági és vállalati energiahatékonysági projektek finanszírozását: például nem írják ki azokat a pályázatokat, amelyeken fűtéskorszerűsítésre, vagy épületek, üzemek szigetelésére, környezetvédelmi célú felújítására lehetett támogatást elnyerni.
Az elmaradó, vagy később megvalósuló beruházásoknak a vállalkozások eredményességére közvetett hatása lehet, hiszen mintegy 150 milliárd forintnyi, részben a hazai beszállítói kör által megvalósítandó beruházás megkezdése csúszhat bizonytalan ideig - közölte a társaság.
A közleményben azt írják: mivel a pályázati források kiírása és lehívása is egy hosszadalmas folyamat, a fejlesztési szakértő iroda véleménye szerint az Európai Unió szankciója esetleges életbe lépését követően is el kell telnie bizonyos időnek, amíg az közvetlenül érezteti hatását.
