Az Ecostat lakossági konjunktúra-indexe 2007. II. negyedévében a cég új módszertana szerint 89,4 százalék, ami lényegesen kedvezőbb az előző negyedéves 74,7 százaléknál. (Az eddigi módon képzett indexeik alapján a májusi 33%-ról júniusra 36,6%-ra emelkedett a lakossági bizalom.) A változatlanul maradó - s egyébként is rendkívül stabilnak számító - a lakosság anyagi helyzetét taglaló kérdésen kívül valamennyi részindex jelentősen emelkedett. A legnagyobb javulást az inflációs várakozások mutatták, a részindex értéke valamivel több, mint 50 százalékkal (!) nőtt. (A részindex növekedése itt a kedvezőbb várakozásokat - azaz alacsonyabb várt inflációt - jelent.)
A háztartások átlagos havi nettó jövedelme - bevallásuk szerint - 2007. második negyedévében 164 572 forint volt, az egy főre eső nettó háztartási jövedelem pedig 60 289 forint. A jövedelmi ötödök közötti különbségek továbbra is nagyok, de az elmúlt egy év során némileg csökkentek is, nem nyílt tehát nagyobbra a jövedelmi olló.
A háztartások pénzügyi jövőjüket (Milyen lesz a következő évben háztartása pénzügyi helyzete? - kérdés alapján) általában pozitívabbnak látják a jelenleginél. Ez tavaly májusban megváltozott, az akkor bejelentett egyensúly helyreállító lépések hatására a háztartások jövőjüket pesszimistábban kezdték látni. A helyzet idén újra visszatért a rendes kerékvágásba - az egyensúlyt helyreállító lépéseket egyszeri intézkedéseknek tekintve - ismét optimistábbak a háztartások a jövőt illetően. A részindex értéke az előző negyedéves 68,3 százalékról 86,9 százalékra nőtt (régi pontszámítás szerint 30, illetve 38 pont), ami rendkívül jelentős javulásnak tekinthető.
Az elmúlt negyedévhez képest jelentősen, 16 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy háztartásuk pénzügyi helyzete egy év múlva rosszabb lesz, mint amilyen most. Ezen csoport aránya most a válaszadók kétötödét teszi ki. A megkérdezettek relatív többsége (27 százaléka) arra számít, hogy pénzügyi helyzete változatlan marad. A válaszadók 18 százaléka bízik helyzete, többnyire - bár csak kis mértékű - javulásában. Összességében továbbra is elmondható, hogy a jobb helyzetű háztartások kedvezőbb hosszú távú tendenciákról (javulásról vagy stabilitásról) számoltak be, mint a rosszabb helyzetűek.
A makrogazdaság elmúlt évi változását rendkívül pesszimistán ítélték meg a háztartások, 2004. júniusa óta az egyik legrosszabb értékelés született. A megkérdezettek túlnyomó többsége, kétharmada úgy látja, romlott az ország gazdasági állapota az elmúlt 12 hónapban: 32 százalék kisebb, 35 százalék viszont jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Kisebb javulást mindössze egytizednyien véltek felfedezni az ország helyzetében, és alig valaki vélekedik úgy, hogy sokkal jobb lett az ország gazdasági helyzete az egy évvel korábbinál. A megkérdezettek 14 százaléka látja úgy, hogy nem történt említésre méltó eredmény. Noha az értékelések meglehetősen pesszimisták, most mégis reálisnak tűnnek. Az egy évvel korábbi állapotokhoz képest valóban rosszabb lett a GDP növekedése és az inflációs adat is. Jövőre azonban az eredmények javulását várják, ezt tükrözik a lakossági várakozások is.
#page#
Az egy év múlva várható helyzet tekintetében valamivel derűlátóbbak a magyar háztartások, mint a múlt vonatkozásában. Igaz, a megkérdezettek mindössze bő egyötöde optimista, és közülük is csak 1 százalék bízik abban, hogy egy év múlva sokkal jobb lesz az ország gazdasági helyzete, mint most, míg 21 százalék csak kisebb mértékű javulást prognosztizál. Összesen 43 százaléknyian vannak a pesszimisták, ráadásul többségük (24%) jelentős mértékű gazdasági visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet fennmaradására a válaszadók 20 százaléka számít. Az értékelések átlaga ezúttal 82 pont (37 pont régi számítás szerint), ami 17 ponttal jobb a februárban mértnél, s közelít az egy évvel korábbi szinthez. Vagyis az elmúlt egy évben mérthez képest nőtt a lakosság bizalma a makrogazdasági helyzet várható változását illetően.
A munkanélküliséggel kapcsolatos félelmek - bár csökkenést mutatnak - még mindig erősek. A részindex értéke most 81 százalék (régi számítás szerint 32 pont), ami 9 százalékkal haladja meg az előző negyedéves eredményt. A válaszadók több mint fele (58 százaléka) növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának csökkenését csak a megkérdezettek 15 százaléka várja a következő évre. A lakosság 30 százaléka számít a munkanélküliek számának kis mértékű, s további 28 százalék számuk lényeges növekedésére. Lényegesen kevesebben vannak azok, akik a munkanélküliek számának jelentős (3 százalék) vagy kisebb mértékű (12 százalék) csökkenésében bíznak. A válaszadók további egyötöde pedig úgy véli, nem történik érdemi változás e tekintetben a következő évben.
A megkérdezettek fele vállalkozott arra, hogy megbecsülje, mekkora volt az infláció az elmúlt 12 hónapban. Ők átlagosan 10,8 százalékra tippeltek, bár elvétve akadtak nagyon távoli becslések is. Továbbra is jellemző, hogy az infláció becslésére vállalkozók (átlagosan) nagyobbnak tartják az infláció mértékét a ténylegesnél. Ez a túlbecslés azonban - a tényleges infláció növekedésének is köszönhetően - tavaly május óta egyre csökken. Azok, akik megválaszolták az elmúlt 12 hónap inflációjára vonatkozó kérdést tájékoztatva lettek az infláció tényleges, 8,5 százalékos nagyságáról. Ennek fényében kértük őket arra, hogy mondjanak véleményt a következő 12 hónap várható inflációjáról.
Jelenleg a lakosság hattizede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben, vagyis meg fogja haladni a 8,5 százalékot. Ezen belül 22 százalék az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 37 százalék csak némileg nagyobbra. A megkérdezettek egyötöde úgy véli, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog nőni az infláció. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre összesen 14 százalék gondol, de ők is többnyire (13 százalék) csak enyhe javulásban reménykednek, elenyésző azok aránya, akik szerint sokkal kisebb lesz az áremelkedés a következő egy év folyamán. Az infláció további növekedésétől közel húsz százalékponttal kevesebben tartanak, mint három hónappal ezelőtt. Azok aránya pedig, akik az infláció csökkenésére számítanak, 10 százalékponttal emelkedett február óta.
A jövő évi infláció mértékének a jelenlegi szinthez viszonyított várható változását kifejező vélemények részindexe 104,1 százalék (régi számítás szerint 32,3 pont), ami jelentős javulást jelent az elmúlt egy év eredményeihez képest, az előző negyedévhez képest 35 százalékpont a növekmény. A javuló optimizmus nem véletlen, egy év távlatában kutatóintézetünk is jelentős infláció csökkenéssel számol.
