A 3200 hazai önkormányzat közül 1400-at érint a tavaly elfogadott luxusadó. Nekik március végéig meg kell alkotni erről a rendeletüket. Az itt közzétett - a képviselőtestület által elfogadott - ingatlan értékhatárok alapján idén április végéig kell ugyanis az érintett tulajdonosoknak az adóbevallást benyújtaniuk.
Értékövezetek
A luxusadóról a törvény így rendelkezik: a lakóingatlan fekvése szerinti települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat - a helyben kialakult ingatlanforgalomra és értékviszonyokra tekintettel - rendeletben megállapítja a típusingatlanokra (egy-, vagy többlakásos lakóingatlan, üdülő) vonatkozó átlagértékeket. Ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat értékövezeteket jelölhet ki, és ezek szerint állapítja meg az átlagértéket. A másik lehetőség, hogy nem alkot a helyhatóság rendeletet, hanem a törvény mellékletében - a megyénként, azon belül településtípusonként és lakóingatlan-fajtánként -- feltüntetett ingatlanok alsó és felső négyzetméter-értékhatárait lépteti automatikusan életbe.
A fővárosban nem kerületenként, hanem értékövezetek alapján vetik ki az ingatlanadót. A budapesti kabinet javaslata alapján - melyről március 13-án dönt a Közgyűlés - 15 értékövezetbe sorolták a főváros utcáit, így állapítva meg a négyzetméter értékhatárokat. E szerint a legmagasabb 15-ös értékhatár az I. kerületet jellemzi. Itt az egylakásos épületeknél 350-800 ezer, míg (például az Országház utcai) többlakásos épületekben található lakásoknál 300-700 ezer forint közötti négyzetméterárat jelölt meg a javaslat. A legalacsonyabb négyzetméterárak helyszínei a X., XV., XX. és XXI. kerületek egyes részei, ahol az egylakásos épületeknél 150 ezer, a többlakásosaknál 130 ezer, az üdülők esetében pedig 100 ezer forintos a megállapított négyzetméterár. A fővárosi luxusadó-rendeletet a kerületek csak véleményezték, a belőle származó bevételből azonban a forrásmegosztás szabályai szerint ők is részesednek majd.
#page#
Pécsett nem alkottak helyi rendeletet, hanem a törvényben a városra vonatkozó árak középértéke alapján vetik ki a luxusadót, ami a családi házak esetében 230 ezer, a társasházaknál 200 ezer, az üdülőknél pedig 128 ezer forint/négyzetméter felső értékhatárt tesz ki. Ez azt jelenti, hogy az egylakásos ingatlannak közel 400 négyzetméter hasznos alapterületűnek kell lennie, hogy értéke az említett korrekciós szorzókkal meghaladja a 100 millió forintot. A baranyai megyeszékhelyen csak 3 ingatlant érint a luxusadó, ezért az önkormányzat nem is kalkulál költségvetésében ezzel a bevétellel. - mondta Milter Anna adóosztály-vezető.
Debrecenben - Hornyik László, az adóügyi osztály első embere szerint - a becslések alapján szintén csak néhányra tehető a luxusadóban érintett magántulajdonosok száma. A cívisváros helyi rendeletének három legfelső négyzetméterértéke az egy- és többlakásos, illetve üdülők esetében: 250 ezer, 200 és 150 ezer forint. Szentendrén szintén nincsenek még adatok a luxusadózók számát illetően, de Rudolf Ágnes, az adóiroda vezetője állítja: a városban üdülő biztos, hogy nem esik bele az adózó kategóriába, s - mivel a városban nemigen van a nem mindennapi luxus jegyeit "magán hordozó" magas értékű lakóingatlan - az érintett lakások száma sem lesz tíz fölött. Egyébként itt sem állapítottak meg külön értékövezeteket: az egylakásos épületben az ingatlan négyzetméterét 350 ezer, többlakásos épületben 300 ezer, üdülő esetében 250 ezer forinttal kell figyelembe venni.
Budaörsön és Sopronban még csak március utolsó hetében kerül a helyi testületi asztalára ülések a luxusadóról való döntés. A budaörsi és soproni városházán egyaránt elmondták: mindkét törvény szabta lehetőség szerepel a benyújtott javaslatban, s majd a "helyi honatyák" döntenek, melyiket fogadják el. S hogy befolyik-e az új adónemből a kormány által remélt éves 1-3 milliárd forint, még nem tudni. Mindenesetre a vidéki helyhatóságok többsége egyelőre nem számol költségvetésében e bevétellel.
