A második gigahiba az Adria-kőolajvezeték és a Mol kálváriája. A Barátság-kőolajvezeték alternatívája igazából sohasem üzemelt teljes kapacitással és ez szorosan összefügg Magyarország és Horvátország felemás viszonyával. A botránysorozat 2009-ben kezdődött, amikor a magyar Mol megszerezte a horvát Mol, az INA feletti irányítást. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség 2013-ban vádat emelt a Mol-vezérigazgatója ellen, mert arra jutottak, hogy a Mol azért vehette át 2009-ben az INA irányítását, mert Hernádi Zsolt lefizette Sanader akkori horvát kormányfőt. Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt hat, Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót pedig két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte jogerősen a zágrábi Legfelsőbb Bíróság. Az indoklás szerint a horvát politikus 10 millió euró kenőpénzt kapott Hernáditól. A Mol vezért Magyarország nem adta ki Horvátországnak. A Hernádi ellen elrendelt horvát nemzetközi körözést pedig egy brilliáns jogi csűrcsavarral ütötték le. A trükk az volt, hogy az ügyben a magyar hatóságok is nyomozást indítottak a horvát elfogatóparancs kiadása után, de aztán az eljárást a magyar ügyészség bűncselekmény hiányában lezárta példás gyorsasággal. Így a magyar hatóságok már bátran mondhatták, mivel nincs bűncselekmény, Hernádit pedig bevonták az eljárásba, nincs okuk őt kiadni Horvátországnak. A nemzetközi elfogatóparancs elrendelése után is azzal érvelt a magyar fél, hogy a kettős eljárás alá vonás tilalma miatt a horvátoknak semmi keresnivalójuk.