„A pénz nagy részét állóeszközökbe fektették, főként ingatlanba és más infrastrukturális beruházásokba” – mondta Richard Boxshall, a PwC vezető közgazdásza. „Ennek eredményeképp Kína GDP-hez viszonyított befektetési állománya 2014-re 47 százalékra emelkedett, amely közel duplája a többi E7 ország átlagának.” Viszonylag rövid időn belül Kína a világ legnagyobb vasérc-, acél-, illetve előregyártottépület-importőre lett. Ezenfelül 2008 óta a globális vasúti kapacitás növekedésének 1/3-a is Kínának tudható be.
Nem szabad alábecsülni a Kínában jelenleg végbemenő események jelentőségét. Ugyanakkor pozitívumként említhető, hogy Kína mintegy 3,5 billió dollár értékű devizatartalékkal rendelkezik (az azonban kérdéses, milyen gyorsan tudná ezt hasznosítani), illetve elegendő mozgástérrel ahhoz, hogy megfelelően kezelje a válságot. „Ez alapján arra számítunk, hogy a kínai gazdasági növekedés 2015-ben nem éri el a 7 százalékot, majd 5-6 százalékos átlagra lassul középtávon, ami az alacsonyabb állóeszköz-beruházásoknak és a lassuló exportnak tudható be. A gazdasági lassulás enyhítése érdekében a kínai alapkamat, valamint a kötelező banki tartalékráta további csökkentésére lehet számítani” – folytatta Richard Boxshall.
Németország is veszélyben
Az IMF szimulációi alapján a világ legnagyobb gazdaságai visszatarthatnák a kínai állóeszköz-beruházások lassulását. A G7-ek közül Japánt, Németországot és Olaszországot fenyegeti leginkább a kínai gazdasági recesszió, mivel pedig a magyar gazdaság nagyban függ a némettől, így minket is érinthet a válság. Az E7-ek esetében Mexikót és Törökországot érintheti érzékenyebben a kínai beruházások visszaesése. Azonban a beruházások csökkenése mellett további hatásokkal is számolni kell.
Az importon keresztül nyerhetünk is a visszaesésből
A kínai gazdasági visszaesés egy másik következménye lehet hosszú távon az árak visszaesése. Ennek nyertesei és vesztesei is lesznek egyaránt attól függően, hogy az importőröket vagy exportőröket nézzük. A nagy exportőrök, mint Oroszország, Nigéria vagy Brazília, valószínűleg nehézségekre kell számítsanak. Ugyanakkor, hacsak nem érvényesül más kedvezőtlen hatás, az „alacsony árak hosszabb távon” szcenárió jó hír lehet a nettó áruimportőr gazdaságok – például az Egyesült Királyság vagy az eurózóna – fogyasztóinak.
Az erős dollár egy újabb fájó pont a feltörekvő piacok számára, főleg miután a Fed várhatóan továbbemeli a kamatokat az idei év során. Richard Boxshall végezetül elmondta: „Összességében a kínai események főként a feltörekvő gazdaságokat befolyásolhatják kedvezőtlenül, a fejlett gazdaságok többségére kevésbé jelentenek veszélyt.”
