“Számos tényezőtől függhet, hogy mikor és hogyan érdemes tartania egy munkáltatónak a céges karácsonyi eseményét annak érdekében, hogy az valóban elérje a célját: javítsa a csapatkohéziót és kellemes élmény legyen mindenki számára. A munkáltatóknak érdemes megvizsgálniuk, hogy mit preferálnának a dolgozók, ez függhet például a többség családi állapotától is: a kisgyermekes munkavállalóknak az esti időpontok gyakran kevésbé kényelmesek. Érdemes tehát a szervezőknek valamilyen formában megkérdezniük, hogy mikor és milyen formában szeretnének a kollégák egy ilyen rendezvényen részt venni, milyen programokat szeretnének – ehhez akár megadhatóak előre opciók is, hogy a reális keretek között maradjon a végeredmény. Így nagyobb eséllyel érhetik el ezek a programok a céljukat, elégedettebbek lehetnek a munkatársak. Számos vállalatnál alkalmazzák a rugalmasság érdekében azt a megoldást, hogy délután, munkaidőben étkeznek közösen, ahol aztán igény szerint maradhatnak a résztvevők beszélgetni, társasjátékozni vagy bulizni – viszont utóbbi aktivitások már a munkaidőn kívül történnek, így aki szeretne hazamenni, könnyedén megteheti” – fogalmazott Kispéter Alma, a Profession.hu szenior toborzás-kiválasztási szakértője.
Hogy állunk a szabadnapokkal?
Kardinális kérdés szokott lenni az ünnepekhez közeledve a szabadságok témája is: kinek mennyi szabadnapja maradt év végére, kötelező-e ezeket kivenni vagy jövő évben számolhatunk-e velük, ha megmarad valamennyi. A kutatásból kiderült, hogy a karácsony és szilveszter közötti napokon a munkavállalók 44 százalékánál kötelező szabadságot rendelnek el a döntéshozók, miközben 40 százalékuk ilyenkor is a szokásos munkarendben dolgozik. 11 százalékuknál ügyeletet írnak elő, 7 százalékuk pedig plusz szabadnapokat kap erre az időszakra.
