Az Európai Bizottság hivatalos értesítést küldött Magyarországnak arról, hogy elindítja az európai uniós források folyósítását a jogállamisághoz kötő úgynevezett feltételességi mechanizmust - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén. A hírre a forint zuhanásba kezdett, hiszen az uniós források komoly támaszát jelentik a magyar gazdaságnak.
Ez a gödör, bár kinézetében hasonlít az ukrajnai invázió miatt bekövetkezett forint válsághoz, az okok egész mások. Februárban, a háború kezdetén a nemzetközi befektetők mondhatni természetes reakciója volt, hogy az úgynevezett menedék valuták felé fordultak a G 3-akhoz. A G3, a „group of three” kifejezésből származik és a világ három legfontosabb valutáját jelenti. Ezekkel kereskednek egyrészt a legtöbbet, másrészt ezek a leginkább likvidek, vagyis a legkönnyebben velük lehet fizetni. Ezt a triót az amerikai dollár (USD), az euró (EUR) és a japán jen (JPY) alkotja.
A mostani forint zuhanás viszont kizárólag a magyar gazdaság iránti bizalmatlanságot jelzi, vagyis azt, hogy uniós pénzek nélkül egy rendkívül fontos forrását veszíti el az ország. A problémát fokozza, hogy egyszerre két oldalról lett sérülékeny a forint. Az ukrajnai helyzet esetleges rosszabbodása bármikor újra mélybe lökheti a nemzeti valutát, ha pedig ehhez hozzájön a Brüsszellel folytatott viaskodás, akkor egy hatalmas csúszda is kinézhet. Hogy mekkora pénzt bukhat az ország, jól látszik a következő táblázatból.
A majd 5000 millió eurós éves pozitív egyenleg nem kevés, körülbelül a magyar állam bevételeinek 10 százaléka. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már többször jelezte, hogy mindenáron igyekszik tartani a forint árfolyamát, vagyis ebben a helyzetben a jegybank alapkamatot emel majd. Ez pedig drágítja a hiteleket, tovább fékezve a gazdaságot, vagyis egy negatív spirálba kerülhet az egész rendszer. Ezt viszont mindannyiunk érdekében nagyon jó lenne elkerülni.
Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyen bejelentését követően nemzetközi sajtótájékoztatót hirdetett másnapra. Meglepetésre azonban egész más témákról kezdett beszélni. Például, hogy a béke érdekében telefonon beszélt Putyin elnökkel hosszan, de mint kiderült nem sokra jutottak. Ennek kapcsán a kormányfő közölte, a kabinet az Európai Unióban képzeli el Magyarország jövőjét és a NATO-ban. Erre a bejelentésre felszökött a forint árfolyama, hiszen mindenki azt hitte, hogy ez azt jelenti, Orbán Viktor elfogadja az EU kritikáját a jogállamisággal kapcsolatban. Aztán egy későbbi konkrét kérdésre adott válaszból kiderült, hogy ez koránt sincs így. Orbán Viktor ugyanis kijelentette, még nem látta Ursula von der Leyen levelét, de nem érti a helyzetet. Úgy fogalmazott, hogy az újjáépítési alapból Magyarország még "egy fillért se" kapott, így azt nem is tudta szabálytalanul elkölteni. A miniszterelnök nyilvánvalóan kitérő válaszát a befektetők valószínűleg „nesze semmi fogd meg jól”-ként értékelték és a forint visszagyengült majdnem oda, ahol a kormányfői sajtótájékoztató előtt volt.
A legtöbb, amit mindebből levonhatunk, hogy forintban érdekelt befektetők rendkívül éberen figyelnek és nemcsak a szavak, de még a hangsúlyok is sokat jelentenek számukra.
