Mindezek után joggal merülhet fel bennünk, hogy ilyen kedvező jövőkép mellett miért nem várhatunk jelentős élénkülést az FDI területén? A 2025-re, valamint távolabbi évekre vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy a fokozott élénkülés a külföldi tőkebefektetések esetén már jövőre elkezdődhet. Mostanra sikerült stabilizálni az összes nagyobb, tőkevonzás és kihelyezés területén jelentős országban az átvilágítási mechanizmusokat, amelyeket nemzetbiztonsági célból fogadtak el. Az FDI áramlásra vonatkozóan az Európai Unió 2019-ben fogadta el a 2019/452-es számú rendeletét, amelyben az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási kereteire vonatkozóan hoztak szabályokat. A rendelet célja a befektetések átvilágítása mellett az EU versenyképességének, közrendjének és közbiztonságának megőrzése, illetve a tagállamokba áramló FDI átláthatósága volt.

Mindazonáltal teljesen még nem lehetünk meggyőződve arról, hogy a különböző kockázatok nem fogják negatívan befolyásolni az eddig kedvezőnek tűnő előrejelzéseket. A regionális konfliktusok jelentős részét még nem oldották meg, sőt, a legtöbb inkább tovább eszkalálódott az utóbbi hetek során. Továbbá a geogazdasági rivalizálás elhomályosíthatja a globális FDI kilátásokat is. Az európai ipar jelenlegi helyzete miatt – megnövekedett külső verseny, gyártás és termelékenység strukturális nehézségei – az egyes országok olyan ipar és kereskedelempolitikai változásokat hajtanak végre, amelyek a munkavállalók és az iparágak védelmét szolgálhatják. Ezek a változások kis mértékben ösztönzőleg hathatnak a befektetési kedv élénkülésére, viszont mivel az államok óvatosabban fogadják be a külföldi tőkét, így nehezebben fog jelentős mértékben élénkülni akár a beáramló, akár pedig a kihelyezett külföldi tőke mennyisége is. Ez azért jelent potenciális gondot, mivel így tovább rontja a gazdasági széttagoltság helyzetét is.