Az Európai Unió az év elején döntött úgy, hogy átfogó programot indít az adóelkerülés visszaszorítására. A program 3 lépésből áll. Elsőként az Európai Bizottság semleges mutatók alapján egy eredménytáblát készít. Ennek segítségével könnyen meg lehet állapítani, hogy mely EU-n kívüli országok esetében nagy az adóelkerülés kockázata. Azután második lépésként a tagállamok döntenek arról, hogy az eredménytáblán szereplő országok közül melyeket vessék alá alapos adóügyi átvilágításnak. A munka során azt nézik majd meg, mely országok tartják be a „jó adóügyi kormányzással” kapcsolatos nemzetközi elvárásokat, és melyek nem. A harmadik lépés eredménye azon országok jegyzéke lesz, amelyek adóügyekben nem hajlandóak együttműködni Brüsszellel.
Bár az egyes uniós tagállamoknak már most is van saját feketelistájuk az adóparadicsomokról, a most készülő uniós jegyzék annál jóval többet nyom majd a latban. A jegyzék ugyanis egységes iránymutatást ad az uniós tagállamoknak arról, hogy mely országok nem tartják be a nemzetközi adózási játékszabályokat. Ennek hatására az agresszív adótervezést folytató vállalkozások nem tudják majd kihasználni az EU-tagállamok adórendszereiben meglévő különbségek által kínált kiskapukat.
A szeptember közepén nyilvánosságra került, 81 országot tartalmazó eredménytábla összeállítása során az EU Bizottság elemezte az összes unión kívüli ország adórendszerét. Az előzetes értékelés során egy sor mutatót (gazdasági adatok, jogrendszer, intézményrendszer, adószabályok, pénzügyi tevékenységek stb.) értékeltek. Az eredménytábla három semleges szempont szerint rangsorolja az országokat. Ezek: az unióval ápolt gazdasági kapcsolatok szintje, a stabilitás és a pénzügyi tevékenység. A Bizottság hangsúlyozta: az eredménytáblázat sem nem állásfoglalás, sem nem előzetes lista. Egyetlen célja van csupán, hogy a tagállamok könnyen eldönthessék, mely országok esetében lehet szükség nagyon komoly adóügyi átvilágításra. A kiválasztott országok átvilágítása várhatóan 2017 januárjában kezdődik majd meg.
Az eredménytábla nyilvánosságra hozatala kapcsán Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős EU-biztos hangsúlyozta: „Az EU komolyan veszi a »jó adóügyi kormányzás« tekintetében nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeit. Joggal várjuk el ugyanezt nemzetközi partnereinktől. Őszinte és nyílt párbeszédet szeretnénk folytatni partnereinkkel azokról az adóügyi kérdésekről, amelyek a globális közösség tagjaként mindnyájunkat érintenek. Az uniós jegyzék eszközül szolgál majd a számunkra azoknak a nem uniós országoknak a viszonylatában, amelyek nem hajlandóak betartani a játékszabályokat.”
Az uniós feketelista összeállítása azonban nem lesz egyszerű. Ezt mutatják az eredménytábla nyilvánosságra kerülése után napvilágot látó elemzői vélemények is. Többen kifogásolják például, hogy az eredménytáblán csak EU-n kívüli országok szerepelnek, holott az elmúlt időszakban kipattant botrányokból (Apple, Google, Ikea) világosan látszik, hogy az adóelkerülésben egyes uniós országok is aktívan segítik a multinacionális cégeket. Mások arra figyelmeztetnek, hogy gazdasági érdekek és a politikai befolyás alaposan átformálhatja a listát. Az Egyesült Államokban például Delaware vagy Nevada államok aktív szerepet játszanak az adóelkerülésben, ám az EU aligha fog kardoskodni az amerikai jogrend megváltoztatásért, hiszen az USA fontos gazdasági és politikai partnere. Félő, hogy a politikai játszmák miatt a feketelistán valószínűleg csak kisebb államok kapnak majd helyet.
A jelzett hiányosságok miatt a legtöbb szakértő szkeptikus. Szerintük az uniós feketelista aligha lesz alkalmas a globális adóelkerülés visszaszorítására.
Dr. Magyar Csaba Crystal Worldwide Kft.
