Az igazán látható és a befektetendő összeg mértékéből következően jövőbe mutató fejlesztés a Balaton partján a Fly Balaton nevű céghez köthető: közvetlenül 3 millió, hosszabb távon 9 millió eurót invesztál a sármelléki repülőtér nemzetközi színvonalúvá tételébe. Az ír és magyar tőkével működő cég ügyvezető igazgatója május 11-én Keszthelyen bejelentette, túl azon, hogy a Malév júliusban már indít két német városból nemzetközi járatokat Sármellékre, hasonló eredményű lépéseket tettek éppen az elmúlt napokban a brit és az ír piacon hasonló lehetőségek kihasználására. Gubicza Ágoston leszögezte, ennek velejárója, hogy a meghatározó helyi szállodavállalatokkal szintén szervezetté tették a közösen nyújtandó idegenforgalmi szolgáltatások értékesítését.

A sármelléki reptér üzleti terveit a cég vezetője azon a keszthelyi tanácskozáson ismertette, amelynek a rendező Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal A balatoni térség új dimenziói címet adta. Ennek a kormányzati intézménynek az elnöke, Szegvári Péter egyebek mellett annak adott hangsúlyt, hogy a kínálati oldalnak kell aktívan szerepet vállalnia a magyar tenger "eladásában", azaz a fejlesztések eredményei iránt kell felkelteni az érdeklődést. Szegvári Péter ilyennek ítélte a közlekedési hálózatot - annak minőségi fejlesztését -, amely hat a térség tőkevonzó képességére, s egyáltalán a turisztikai vonzerejére. A helyi programok jelentőségét - így a keszthelyi kastélyra alapozó Festetics programét abban látja a szakterület kormányzata, hogy az adott területen a helyi ismeretekre alapozva lehet hatékonyan kihasználni az erőforrásokat. A balatoni régió "címzett" egy milliárd forint fejlesztési pályázati forrása azonban lényegesen több, hiszen a régiók forrásaiból is pénzhez juthatnak az önkormányzatok, vállalkozások.

Varga Miklós, a KVVM Vízügyi Hivatal elnöke a fórumon tényként közölte: idénre rehabilitálódott a tó. Sőt, szinte már biztosra lehet venni, a déli part települései a nagy vízállás miatt balhéznak majd hamarosan. Az elnök egy kérdésre válaszolva kijelentette: hiába lobbiznak, semmi esély arra, hogy a Balatonba intézményesen visszaengedjék a motorcsónakokat. A tó a vitorlázóké marad, akiknek főképp az északi parton bővíthető a kikötői infrastruktúra,  de úgy hogy a szükséges helyet a szárazföldről és nem a tóból lehet "kihasítani".

A Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság - vezérigazgatója szerint - lehetőséget lát arra, hogy a tartósan állami tulajdonban lévő, akár tókörnyéki ingatlanvagyont PPP-rendszerben hozzák helyre, hasznosítsák. Zelles Sándor közölte, ilyenkor praktikusan a vagyonkezelői jogot szerzik meg mintegy 60 évre az ilyen vagyont átvevő, hasznosító privát befektetők.