A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek - az Erste Bank együttműködésével készült - előrejelzése szerint az év során fennmarad az első hónapok viszonylag kedvező növekedési üteme. Az infláció már nem emelkedik tovább, szeptembertől pedig kifejezett esése várható. A reálkeresetek az év elején 7%-kal csökkentek, de az éves átlagos mérséklődés 5%-nál kevesebb lesz. Az ipari termelés idén is tartja 10% körüli ütemét. Az első két hónapban az export közel 20%-kal, a belföldi értékesítés minimálisan emelkedett.
Kiemelkedő volt az építőanyagok, a járművek, valamint a villamos gépek és műszerek gyártásának bővülése, az élelmiszeripar viszont stagnált. Az építőipar februárban 2005 óta nem tapasztalt ütemben, csaknem 10%-kal növelte teljesítményét, részben az alacsony bázis, részben a kedvező időjárás következtében. A kiskereskedelmi forgalom ha lassan is, de tovább nőtt. Továbbra is szárnyal a külkereskedelem, január-február során az export több mint 20%-kal, s az importnál 2 százalékponttal gyorsabban bővült.
Februárban a bruttó keresetek növekedési üteme ugyan a versenyszektorban 2,5 százalékponttal lassult januárhoz képest, azonban ez is az 5,5-8%-os érdekegyeztető-megállapodás felső határa. Néhány jellemzően "zsebbe" is fizető ágazat - például az építőipar - kiugró bérnövekedése, valamint az alacsonyabb átlagfizetésű fizikai dolgozók szellemi foglalkozásúaknál csaknem kétszer gyorsabb béremelkedése a bérinfláció mellett fehéredési folyamatra is utal.
A költségvetési szektorban az első két hónapban - az áthúzódó hatások és a minimálbér emelése, valamint a bérstop együttes hatására - mintegy 4%-kal emelkedett a bruttó kereset. A II. félévben pedig 4%-os béremelésre kerül sor a 2008 januárjában kifizetendő 13. havi bér felének terhére. #page#
Hat százalékos olló
A KSH számításai szerint a nemzetgazdaságban a bruttó és nettó keresetek között eddig 6 százalékpontos olló alakult ki a járulékok emelése, a szolidaritási adó valamint a minimálbér teljes adómentességének megszűnése következtében. Így - 8,3%-os infláció mellett - a reálkeresetek 7,2%-kal csökkentek. Az év egészében az infláció mérséklődése és a nettó keresetek emelkedése következtében 5% körüli reálbércsökkenés várható, vagyis keresleti oldalról egyelőre nem fenyeget inflációs veszély.
A versenyszférában foglalkoztatottak száma 1,5%-kal emelkedett, a költségvetési szektorban dolgozóké viszont 3,5%-kal csökkent az első két hónapban, miközben a munkanélküliségi ráta az I. negyedévben nem változott. Az egyes területeken valóban bővülő munkaalkalmak, valamint a kedvező időjárás mellett ebben is szerepe lehet a legális foglalkoztatás terjedésének.
A magyar gazdaság iránti bizalom növekszik, az idei államháztartási folyamatok a tervezettnél kissé kedvezőbben alakulnak. A kormány és a jegybank együttműködése javul. A forint tartósan erős, s ugyan átmenetileg még magas az infláció, de ősztől az áremelkedés jelentősen lassul. Mindez már most megteremti a fokozatos kamatcsökkentés feltételeit. Az év végére 6-6,5%-os jegybanki alapkamat valószínű, miközben a forint némi hullámzás mellett a jelenleginél akár kissé gyengébb is lehet.
