A bérek átláthatóságára és a nemek közötti bérkülönbség kiküszöbölésére 2023 márciusában született az az európai uniós szabályozás, melynek a nemzeti jogrendbe történő átültetését 2026 júniusára tűzte ki a jogalkotó. 2027 júniusában pedig már a 150 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknak is jelentést kell közzé tenniük arról, hogy hol tartanak a nemek közötti bérszakadék megszüntetésében.

A magyar vállalkozásokra a jelenlegi statisztikák szerint komoly feladat vár, hiszen a bérszakadék tekintetében a hatodik legrosszabb helyen állunk, hasonló paraméterekkel, mint Németország, Szlovénia vagy Litvánia. Bár a különböző PR-kampányokban már itthon is kiemelt szerepet kap az egyenlőség hangsúlyozása, az Eurostat 2022-es adatai alapján 17 százalékkal maradnak el a női bérek a férfiaktól, ami jelentősen magasabb az átlagos európai 13 százaléktól, ráadásul eltérő pályán mozognak: itthon stagnálást, míg az EU-ban felzárkózást mérnek. A magyar mérnökhiány ismeretében (is) kijózanító adat, hogy a STEM területeken a legmagasabb, 22 százalékos a bérkülönbség, ami már kiemelt kockázatokat jelent. Ráadásul a magasan végzett, karriert építő nők esetén sem javul, sőt, romlik a kép, vezetői pozíciókban rendre magasabb különbségeket tapasztalunk. A mostani adatok nem csak önmagukban jelentenek kihívásokat, de az ilyen arányú eltérések eltüntetése rendkívül komoly feladat elé állítja a cégeket, és a jelenlegi béremelési elvárások mellett a felzárkóztatás nem csak költségszinten, de HR-stratégiailag is komoly szakmai feladat.