A magyar jegybank azon kevés feltörekvő piaci jegybank lehet, ahol nem szigorítás, hanem monetáris lazítás jöhet. Húsz éve nem volt arra, példa, hogy az MNB kamatot vágjon, miközben a világ nagy jegybankjai emelésre készülnek – jegyezte meg.

A Hormuzi-szorosra kitérve, Kiss Péter kiemelte: a legrosszabb forgatókönyvek nem valósultak meg, a kőolaj világpiaci ára nem szállt el, és a várakozások szerint az év végére 10-15 dollárral csökkenhetnek a jegyzések. Ennek az egyik oka a kereslet és a kínálat alkalmazkodása: az amerikai olajexport nőtt, míg a kínai import csökkent, és a lezárás ellenére a hivatalosan ismert adatoknál több tankerhajó halad át a Hormuzi-szoroson. A készletek átmeneti puffert jelentenek, ami mérsékli az árnyomást, de ez csak átmeneti hatás.

Wéber Tamás kötvényportfólió-menedzser arról beszélt, hogy a világgazdaságot több, egymással összefüggő megatrend alakítja. Ezek közé sorolta a deglobalizációt, az elektrifikációt, a mesterséges intelligencia térnyerését, a környezetvédelmi szempontok erősödését, valamint a fejlett gazdaságokat érintő demográfiai változásokat. A következő években a geopolitikai versengés, a regionalizáció és a stratégiai autonómia erősödése határozhatja meg a világgazdaságot, miközben a nagy globális megatrendek hosszú távú befektetési lehetőségeket kínálhatnak egy-egy iparágban.

Az Amundi elemzői szerint az iráni konfliktus után az államok stratégiai autonómiájuk erősítésére, önálló termelési kapacitások kiépítésére törekedhetnek, és ezzel egy hatalmas beruházási boom jöhet, aminek célpontjában olyan stratégiainak tekintett iparágak lehetnek mint az energetika, a kritikus alapanyagok és az infrastruktúra, a védelem, tágabb értelemben ide sorolható a környezetvédelem és a mesterséges intelligencia is – mondta Wéber Tamás. (MTI)