A választás után a 10 éves magyar államkötvények hozama látványosan csökkent, és az 5,5 százalékos hozam a hasonló lejáratú lengyel papírok alatt volt, míg korábban 6,8 százalék körül állt.

Az MTI kérdésére Kiss Péter elmondta, hogy amennyiben a befektetők pozitívan fogadják a kormány 2027-es költségvetési terveit, a magyar adósbesorolást övező negatív kilátások eltűnhetnek a hitelminősítők őszi felülvizsgálata során. Hozzáfűzte, hogy megbízható és hiteles fiskális pályára van szükség, olyan vállalásokkal, amelyek nem borítják fel a költségvetési egyensúlyt. Amennyiben viszont nem látható hiteles kiadáscsökkentési pálya, az a befektetői bizalom sérüléséhez vezethet.

A forint látványos erősödéséről megjegyezte, hogy nem önmagában az erősödés, hanem annak gyorsasága okozhat gondot, elsősorban a kisebb cégek számára, de úgy vélte, hogy beindul egyfajta alkalmazkodás. Az erős forint rövid távon visszafoghatja az exportot, de a régiós példák alapján arra számítanak, hogy hosszú távon ez nem befolyásolja az exportteljesítményt.

A globális monetáris politikára áttérve elmondta, hogy az év elején még kamatcsökkentésekre számítottak a piacok a nagy jegybankoktól, amit az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása „teljesen átírt”. Idén az Amundi az euróövezetben két kamatemeléssel, az Egyesült Államokban pedig egy kamatemeléssel számol.