Lehet abban valami, hogy az akadémiai kutatás intézményeinek képviselői annak az érzésüknek adtak hangot az elmúlt héten lezajlott budapesti nemzetközi tudományos fórumon is, hogy a kevésnél is kevesebb az a pénz, amellyel finanszírozhatják tevékenységüket. A Pénzügyminisztérium november 16-án az államháztartás október havi helyzetéről nyilvánosságra hozott adatsora szerint a pénzalapok kedvezőbb egyenlegét az eredményezte, hogy a kutatási és technológiai innovációs alapnál a kutatási támogatások elmaradtak a finanszírozási tervhez képest. Igaz, ez a "tétel" csak a kutatói környezet számára jelentős, az államháztartási folyamatok egészét tekintve gyakorlatilag észrevehetetlenül kis pénz. A legfőbb következtetéseket Katona Tamás pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár a minap már nyilvánosságra hozott harmadik negyedévi 4,6 százalékos - új szisztéma szerint számolt - GDP-növekedési adatra alapozta, illetve arra, hogy az 1-10. havi 3,6 százalékos infláció ugyancsak alacsonyabb az elemzői várakozásoknál, az októberi 1,4 százalékos maginfláció nem különben. Nem váratlan, de több a prognózisban szereplőnél a 6,8 százalékos I-III. negyedévi időszakra vonatkozó reálkereset növekedés.
A legfontosabb államháztartási megállapítások Katona Tamástól tehát azok, hogy a múlt havi roppant kedvező egyenleg, s a decemberre várható szufficit alapján az 1022 milliárdos év végére eredetileg tervezett hiányt tartani lehet. A múlt hónapban egyébiránt jelentős, 13,2 milliárd forint áfa-bevételi többlet keletkezett.
A fiskális tárca államtitkára kijelentette, hogy a PM sem tagadja az egyensúlyi problémák létét, de alapvető kifogásai vannak a torzított interpretálások miatt. Tény, hogy a gazdaságpolitika megítélése aktuálpolitikai jellegű, s így a felzárkózási folyamat sikeres voltáról helytelen értékelések hangzanak el. Katona Tamás a 4,7 hiánycélt reálisnak tartja, s azt nem gondolja zavarónak, hogy 0,5 százalékkal módosulhat ez az adat a Gripenek miatti elszámolás okán. Ugyanakkor a harci repülőgépek miatt fizetendő összeg nem a bázisba épülő hiánynövekedés, így ennek nincs veszélyes tartalma.
Az államtitkár nem kívánt a jegybanki államháztartási számítási módokról a sajtó nyilvánossága előtt vitázni, s csak azt jegyezte meg, hogy az MNB-ben más adatokat és más módszertant használnak. Mindenesetre ellentétben a jegybankkal a Pénzügyminisztérium változatlanul állítja: a konvergencia irányába halad az ország, s 2010-ben nem lesz akadálya az euró bevezetésének.
