Idegenforgalmi, időnek utána helyi gazdaságélénkítő szerepet szánnak Demecser város vezetői az október 2-án és 3-án sorra kerülő káposztás napoknak. A térségben hagyományosan termesztett növény népszerűsítését azért tartják fontosnak – jelentette ki szeptember 28-án Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartott sajtótájékoztatóján Nemcsók János egyetemi tanár -, mert az orvos- és a táplálkozástudomány szerint mérsékelhetők a mai étkezési szokások káros hatásai. Kimutatták, bizonyos rákos megbetegedések jóval kisebb számban fordulnak elő azokon a vidékeken, ahol mindennapos élelmiszer a káposzta. A biokémia professzora azonban arra is lehetőséget lát, hogy a szabolcsi kisvárosban a megélhetési feltételek javuljanak közvetetten az élénkebb turizmus révén, közvetlenül pedig annak köszönhetően, hogy az európai uniós szabványok és igények szerint feldolgozva, nagyobb hozzáadott értéket elérve értékesítsék a káposztaféléket. Az egyetem tanár kifejtette, hogy korlátlan mennyiségben adható el a piacon a Nyugat-Európában keresett, de ritkaságszámba menő, paprikába – egyebek között cseresznye paprikába – töltött káposzta. A bioterméknek számító portékával – ide számít a különböző savanyítási eljárásokkal, dobozba csomagoltan forgalmazható káposzta is – legkevesebb másfélszeres árat lehet elérni ahhoz képest, amennyit magáért a növényért fizetnek a kereskedelemben. Remény van rá, hogy két vállalkozó nagyüzemi jellegű, s egyben uniós minőségű feldolgozó, illetve csomagolóüzemet hoz létre a nyírségi településen.

Demecser egyebek között azért is döntött a káposzta népszerűsítése mellett, mert a településen az I. világháború óta nagyüzemi módon savanyítják ezt az élelmiszert. Akkor a helyben jó feltételekkel termeszthető növény feldolgozását – azaz tartósítását – a hadifoglyok ellátása érdekében finanszírozta a kincstár, később pedig el is tartotta a térséget ez a mezőgazdasági munka. Tekintettel a hagyományokra, a káposzta népszerűsítésére voksoltak a város elöljárói, ennek az ismert élelmiszernek a helyi kultuszára alapozzák az idegenforgalmi lehetőségek kihasználását. Demecser polgármestere, Kiss Gyula az újságírószövetségben tartott sajtótájékoztatón az októberi első hétvégére időzített fesztivál néhány programját ismertette, így a 22 csapat részvételével megrendezendő főzőversenyt, mely kiegészül receptismertetéssel, -cserével. Elhangzott: a helybéliek számon tartanak 150 évvel ezelőtti időkből származó ételkészítési technológiákat is. Alkalmat kerítenek a Demecserről elszármazottak első világtalálkozójára, 16 csapattal ifjak labdarúgó bajnokságára, ügyességi – például káposztagyaluló, súlybecslő – versenyekre. A város már most gondoskodni igyekszik a több napra érkező vendégek elszállásolásáról, de arról is, hogy a helyi gyógyszerészek – folyamatos ügyeletet tartva – a nem túl könnyű káposztaételek emésztését segítő patikaszerekkel fogadják a látogatókat.

Nemcsók János a káposztás napok kapcsán kifejtette, hogy a térségben, a helyiek szándéka szerint összehangolják hasonló jellegű, az időben egymáshoz közeli rendezvényeket, a tök-, a szilvapálinka fesztivált, az ugyancsak idegenforgalmi látványosságnak szánt mangalicavágást. Az egymást kiegészítő gasztronómiai, turisztikai programokhoz könnyebben lehet európai uniós térségi fejlesztési forrásokat szerezni, s Nemcsók János már arról is beszámolhatott, hogy Olaszországban tárgyalva úgynevezett bennragadt – időben el nem költött – európai uniós pénzeket szerezzen, támogatandó a turisztikai-gasztronómiai programokat. Elmondta, a világban már több helyen élelmiszeripari, táplálkozás-tudományi jellegű egyetemen a gyorséttermi hálózatok ellentétjét, a „slow food”-ot, oktatják is, például azért, mert már bizonyítottan szorongásoldó hatása van a lassú, megfontolt, tudatosan összeállított komponensek elfogyasztásával járó étkezésnek. Szegedi és nyíregyházi felsőoktatási intézmények élelmiszeripari tanszékein – az egyetemi tanár közlése szerint – elképzelhetően beiktatják ezeknek az új ismereteknek is a képzését.