Tagadhatatlanul német "kézben" vagyunk megint és még mindig. Mert azt látni, hogy az Egyesült Államokban nem minden makrogazdasági mutató alakul úgy, ahogyan azt Washingtonban szívesen vennék, de minden jel szerint nekünk csak az az iránytű a mérvadó, amelyik Berlin felé mutat.
Az amerikai fejleményeket mindenesetre nem szabad nem komolyan venni, az sem véletlen, hogy az ottani kamatkörnyezet nem túl soká bekövetkező szigorodásában a fél világ biztos. Igaz, a másik fele még nem mer voksolni a Fed kamatemelési kezdeménye mellett. Inkább arra hajlanak, hogy csak az év végén indul - akkor viszont jó pár lépésből adódik össze - a kamatemelési ciklus. A kérdés végül is csak részben az, hogy mit lép a Fed, a lényeg inkább az, hogy ha lép, azt mire fel teszi. Számítások látszanak igazolni, hogy a nem túlságon huszáros idei, alig több mint 2 százalékos növekedést megfigyelők egy része túlzottan optimistának gondolja, s bizony a 2 százalék alatti számot tartják valószínűnek.
Jó okunk van arra tehát, hogy mindennapi imáinkkal a német gazdaság élénkülését segítsük elő. Ezt teszik a térség más országai is, s bizony Huszt János kedvenc városából jobb hozadékkal fohászkodnak, mint Mária országának lakói. Csehországban a GDP az első negyedévben 6,1 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél. A tavalyi utolsó negyedben is 6,1 százalékos volt a növekedés éves összehasonlításban. Magyarországon az első negyedévben 2,9 százalékos, a naptári hatás kiszűrésével 3 százalékos volt a gazdasági növekedés.
A jelenlegi és a reménybeli gazdasági pozícióink alapvetően az exportlehetőségek kedvező alakulásától, praktikusan a német konjunktúrától függ. Európában mindenesetre az eurózóna folytatódó kamatszint-emelkedésére mernek fogadni a legtöbben. Az év végére a 4,75 százalék teljesülését a nemzetközi elemzők szinte ténynek könyvelik el. Ettől a trendtől eléggé függetlenül alakul több európai országban az alapkamat.
Magyarországon a júniust már a csökkenés kezdetekén jegyzik számosan, igaz, a hezitálók és a változásban nem gondolkodók száma sem kevés. Ez utóbbiak között jegyezhető például az OTP Bank. A JP Morgan azonban hiszi, hogy már most 7,75 százalékra korrigál a monetáris tanács a jelenlegi 8 százalékról. A Goldman Sachs is júniusi döntést vélelmez és úgy gondolja, az év végén 7 százalékos kamatszinttel reálisan lehet kalkulálni. Mégsem teljesen nyilvánvaló, hogy a kamatvágás júniusi hír lesz.
A Monetáris tanács legutóbbi döntését - a 8 százalék megtartását - már az új elnök új politikája is fémjelezte, s mint a minap kiderült, Simor András szavazatán múlott a változatlanul óvatos, konzervatív magatartás. Az inflációs jelentésben foglaltak adtak okot a májusi visszafogottságra, s bizony nincs könnyű helyzetben a Monetáris Tanács most júniusban sem, hiszen a bérkiáramlásra vonatkozó információk például nem tekinthetők kedvezőnek.
