A cél, hogy a kutatási, fejlesztési eredményekből, ötletekből globálisan értékesíthető termék legyen - fogalmaz az innovációs törvény. A folytatás sem bonyolult, a lényeg, hogy a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció révén segítséget kapjon a magyar gazdaság a fenntartható fejlődéshez. A készülő Nemzeti Fejlesztési Terv alkotói már most szorgalmazzák a leginkább "kéznél lévő" vagyonunk hatékony kihasználását, a tudás hasznosítását: szellemi tőkéje működtetésével mind nagyobb hozzáadott érték előállítására legyen képes a gazdaság.

Nemrégiben megszülettek azok a jogi normák is, amelyek a költségvetés forrásainak célirányos felhasználását szabályozzák, s elősegítik a vállalkozások versenyképességének növekedését, a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek hatékony kihasználását.

Késlekedik a középtávú stratégia

Az országban lévő technológiai kapacitások korszerűsítése főleg külföldi közreműködéssel ment végbe. Dr. Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese kifejtette, hogy napjainkban a kitörési pontok kereséséhez, megtalálásához, a hasznosításhoz egyre inkább a helyi tudás szükséges. Az egyetem, az akadémiai környezet, a kutatóintézeti rendszer az a tudásbázis, amelyiknek mind nagyobb szerepe lesz a "hazai" technológiai kapacitások kiépítésében. A nemrégiben megszületett innovációs törvény a többi között azt igényli a hivataltól, hogy alkossa meg a középtávú tudomány-, technológia- és innovációs stratégiát. Természetesen pályázatokat írnak majd ki, de csak azt követően, hogy már eldőlt, mely területek fejlődését tartja nagyon is kívánatosnak a kormányzat. Stratégiai cél, hogy erősödjön az ipar és az egyetemek közötti kapcsolat, s javuljon a kisvállalkozások innovatív képessége. A pályázóknak azt kell majd bizonyítaniuk, hogyan lesznek képesek szerepet vállalni a kapcsolaterősítésben, az innovatív képesség javításában.

A korábbiakban is léteztek hasonló célú pályázatok. Évi 45-50 pályázati kiírás is megjelent, s ez bizony igen sok volt. Most jóval kevesebb projektben gondolkodik a kormányzat. Sokkal nagyobb összegeket lehet azonban elnyerni, hasznosítani.

De egyelőre még a stratégia részletes megfogalmazása az aktuális feladat. Az azonban már bizonyos, hogy a biotechnológia, az infokommunikációs technika lényegi szerepet kap a jövőben. Dönteni arról kell hamarosan, hogy például a biotechnológián belül mely ágakra írjanak ki pályázatokat. Az egyik húzóágazatot már nevén nevezte a szakkormányzat, Vass Ilona részletezi is: a mobil-telekommunikáció speciális, negyedik generációs teszthálózatát fejlesztik, építik ki, mégpedig azzal a nem titkolt céllal, hogy a terület kis- és közepes vállalkozásai, szoftverfejlesztői lehetőséget kapjanak alkotásaik kipróbálására, minősítésére.

Ilyen nyitott innovációs forrás egyelőre csak nálunk, Magyarországon, a Műegyetemen létezik. Nem is annyira egy intézményre - ez esetben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalra - koncentráló kormányzati cselekvési irányzat, hogy legyen az országnak néhány olyan új iparága, amellyel a világ topjába - az első tízbe - léphetünk be záros határidőn belül.

A gazdasági miniszter keze nyomát viseli az egyik ilyennek szánt kiugrási pont: a biotechnológia mai magyarországi lehetőségei, házasítva a készülő program szakmai fejlődési kínálatával, esélyt adhatnak e szakterület mielőbbi felzárkózására.

Tudásbázisok az egyetemeken

Pályázni lehetett regionális egyetemi tudásközpontok létrehozására, fejlesztésére, hogy az egyetemekkel összefogni, produktumokat közösen előállítani képes vállalatok - hasznosító cégek - tényelegesen bekapcsolódjanak a szellemi produktumok, kutatási-fejlesztési eredmények "ipari" elkészítésébe, marketingjébe, üzleti környezetének kialakításába.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tizenkét jelentkezőből hatot már ki is választott. A soproni egyetem például a faipari, bútoripari cégekkel együtt alakít ki klasztert. Szeged, Budapest és Debrecen egyetemei pedig élettudományi tudásközpontokat fejleszt.

A kormányzat e pályázatokon keresztül is azt szeretné elérni, hogy a régiókban a kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek megtalálhatók és hatékonyan kihasználhatók legyenek, s ott is magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek alakulhassanak ki. A kisebb cégeknek - kiváltképp, ha valamely műszaki-szellemi alkotás megvalósításában érdekeltek, netán éppen azért jöttek létre - felértékelődhet a szerepük, s a sokféle lehetséges támogatási módozat közül az állam most éppen azt választotta, hogy pályázati lehetőséget ajánl biotechcégek inkubátorháza megvalósításához.

Ideköltözött kutatórészlegek

Miközben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a stratégia kidolgozása érdekében is keresi a választ arra, hogy húzóágazat-e, s mennyire a gépjárműipar, az információs és kommunikációs technológiai ipar, a biotechnológia, a vegyipar, azt is látjuk, hogy nem csupán egy-egy nagyobb nemzetközi cég költöztet hozzánk kutatórészlegeket. Ez azt is jelzi, hogy a nagyobb hozzáadott értéket jelentő, K+F-re alapozó befektetések nem mobilak. Determinált helyük van. Vagy ahogy dr. Nikodemus Antal gazdasági és közlekedési minisztériumi főosztályvezető-helyettes fogalmaz, az úgynevezett mobil investment nagyon is koncentrált, s nem nagyon megy máshová, ha megtalálta a helyet a számára kedvező innovációs miliőben, az azt megtestesítő kultúrában, humánerőforrás-elérhetőségben, kiválósági központokban, egyetemekben.

Az tehát tény, hogy 165 milliárd dollárnyi tőke áramlott a mi térségünkbe, legalább 450 milliárd Kínába, 420 milliárdnyi pedig Latin-Amerikába, de az is, hogy az innovációs, K+F jellegű invesztíció kevés országban finanszíroz tömegesen kutatásokat. A legkedvezőbb innovációs miliőt kínáló helyekre megy a jövőben is a tőke e típusa, s nem is lehet fontosabb célja hazánknak, mint az, hogy stratégiájának középpontjába ennek a klímának a megteremtését helyezze.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható.