Talán a gazdasági szükségszerűség arra készteti a kormányzatot, hogy választási költségvetésre ne adja a fejét - vonta le saját adataiból a következtetést az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az ugyan igaz, hogy az első negyedéves számokra alapozva hozták nyilvánosságra június 23-án előrejelzésüket a magyar gazdaság 2005. évi fejlődéséről, ám már hellyel-közzel ismertek az áprilisi információk is, s azok érzékletesen pozitív változásokat jeleznek, s jó okot szolgáltatnak egy alapvetően optimista jóslatra.
Ám az alapvető megállapítás a negyedév számait alapul véve az, hogy az euróövezeti gazdaságok közötti, mintegy két százalékpontos ütemkülönbség továbbra is fennmaradt, a hazai gazdasági mutatók illeszkednek a fejlettségi színvonalunk és a nemzetközi konjunktúra által meghatározott növekedési pályához. A növekedésben a húzóerőt az export és a beruházások jelentik továbbra is, ugyanakkor a lakossági fogyasztás is mérsékelt ütemben bővült. Belyó Pál Ecostat-igazgató érveléséből pedig kitűnik, hogy az alacsony, 3,9 százalékos éves inflációval kalkulálva az esztendőt, némileg korlátozódik a növekedés. Megnyugtató, hogy a monetáris politika végre jól kezelt folyamat, lassú, apró kamatcsökkentési lépésekkel működik, s az év végéig 6,75 százalékos alapkamatot vélelmez az Ecostat vezetője. Az árfolyam megítélése változatlanul nem egyszerű, ám szerény forintgyengülés vélelmezhető a tövábbi hónapokban.
Az idei első negyedévi 2,9 százalékos növekedéshez az éves prognózist 3,5 százalékban jelölik meg az Ecostat szakértői, a közösségi fogyasztás 4 százalékos lesz, a háztartások végső fogyasztása a 2005-ös prognózis alapján 2,6 százalékos adattal szerepel. A folyó fizetési mérleg 6,9 milliárd euró évvégi mínusszal áll az Ecostat jelentésében, az államháztartás GFS egyenlegét a GDP százalékában mínusz öt százalékkal, az ESA95 szerinti egyenlegét a GDP százalékában mínusz 3,9 százalékkal számolják. A munkanélküliségi ráta 7 százalékos, s a prognózisban 8,5 százalékos export, illetve 7,8 százalékos import szerepel.
A gazdaságelemző intézet 2006-ra, azaz a választás évére az uniós folyamatokkal változatlanul egyező előrejelzést fogalmaz meg, azaz 3,9 százalékos növekedést, bővülő és azonos arányú importot és exportot számol. Az állaháztartási hiány vélelmezésük szerint fél százalékkal lehet alacsonyabb, mint a 2005-ös. Belyó Pál azt is valószínűsíti, hogy a versenyképesség oly módon javulhat, hogy a tudásintenzív területeken javulnak a magyar gazdaság pozíciói.
