Jöhet a spekuláns-adó?

A jelenlegi gazdasági helyzet, a megszorító intézkedések és a bankok megmentése súlyosan érintette a költségvetéseket és a finanszírozás új forrásainak keresésére ösztönzött uniós szinten. Egyúttal a pénzügyi válság alkalmat adott a baloldalnak arra, hogy elővegye a pénzügyi spekuláció megadóztatásának régi tervét. szefoglalójában az Euractiv.hu.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Gazdasági Bizottság február 1-jén jelentést fogadott el, amely javasolja, hogy a pénzügyi tranzakciókra kivetendő uniós adóval segíteni lehet a költségvetések finanszírozásán, csökkenteni lehet a költségvetési hiányt és küzdeni lehet a spekuláció ellen. A tranzakciós adó az egyes tranzakciók értékét adóztatja meg. A pénzügyi instrumentumok széles körére alkalmazható (azaz részvényekre, kötvényekre, pénznemekre és származtatott termékekre), ugyanakkor voltak javaslatok arra vonatkozóan is, hogy a tranzakciós adót csak bizonyos instrumentumokra, például a valutaátváltási illetékre kell korlátozni.

Anni Podimata görög szocialista képviselőnek az „innovatív finanszírozásról” szóló jelentése szerint a pénzügyi válság nyomán a pénzügyi ágazat megadóztatásának gondolata igen elterjedt, ám az adó hatályára és típusára vonatkozó javaslatok igen eltérőek. „Az EU számára – amely a világ legnagyobb pénzügyi piacával rendelkezik – most érkezett el a megfelelő pillanat ahhoz, hogy egyértelmű álláspontot alakítson ki a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adók bevezetése érdekében” – mondta Anni Podimata.

Tiltakozás lesz

Az adó bevezetése ellen az érintettek vélhetően nagyon erősen tiltakozni fognak, hiszen nem egyszerűen egy újabb közteherről van szó, hanem a pénzügyi piacok működésének megnehezítéséről. Anni Podimata szerint ugyanis az ilyen adó egyszerre politikai célok eléréséhez, például a pénzügyi piac stabilitásához és az éghajlat-változási politikához járul hozzá, illetve jelentős bevételszerzési lehetőséget is kínál. A jelentésben az áll, hogy egy kis mértékű és széles körben bevezetett tranzakciós adó évente mintegy 200 milliárd eurót kitevő bevételszerzési lehetőséget kínálna a tagállamoknak.

Az adó bevallott célja ugyanis a spekuláció visszaszorítása, a piacok stabilizálása, a hosszú távú befektetést előmozdító ösztönzők létrehozatala, az összes tranzakció nyomon követhetővé tétele és általa az átláthatóság megerősítése, valamint annak elérése, hogy a pénzügyi szereplők is kivegyék a maguk részét a válság költségeiből. Mindez pedig nyilvánvalóan szűkítené a piacok likviditását és a kockázatkezelés egyes formáit is sokkal nehezebbé és drágábbá tenné. A tranzakciós adó ötlete nem új, elsősorban baloldali közgazdászok már közel ötven éve időről-időre napirendre próbálják tűzni a kérdését.

A Podimata-jelentés egy olyan tranzakciós adót javasol, amelynek a mértéke 0,01% és 0,05% között mozog, vagyis nagyjából megegyezik a jelenlegi online értékesített és nagybani brókeri díjakkal. A tervezett adó széles, valamennyi tranzakciótípust magában foglaló alappal rendelkezik a pénzügyi szektor kevésbé szabályozott részei felé irányuló forgalom elkerülése érdekében. Az adó küszöbértékeit úgy akarják meghatározni, hogy a kiskereskedelem, a kisbefektetők és a lakosság lehetőleg mentesüljön az új adóteher alól.

Globális szinten is

Az Európai Bizottság óvatosan konfrontálódik a képviselők javaslatával. A Bizottság álláspontja az, hogy támogatja tranzakciós adó kivetését globális szinten, ha a nagy EU-n kívüli pénzügyi központokban is alkalmazni kezdik azokat. Ugyanakkor ellenzi, hogy az adó bevezetését Európában kezdjék el. „A pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó bevezetésének a lehető legszélesebb alapokon kellene állnia, vagy más lehetőség híján a pénzügyi tranzakciókra kivetett adót első lépésként uniós szinten kell bevezetni.”

A Parlamentben sem egyöntetű a javaslat fogadtatása. A kritikusok érvelése szerint az adó kizárólag az EU-ban történő bevezetése negatív hatással lesz a versenyképességre. „Úgy vélem, hogy az európai pénzügyi ágazat nagy része egyszerűen csak más, és talán kevésbé átlátható országok felé fog elmozdulni. Nem hiszem, hogy ez az európai érdekeket szolgálná.” – mondta Olle Schmidt, svéd liberális képviselő.

Az adó hatálybalépéséhez valamennyi tagállam jóváhagyása szükséges volna. „Elképzelhető, hogy a konszenzust nagyon nehéz lesz elérni. Sok különböző elképzelés van az EU-ban arra, hogy hogyan kell a bevételeket elkölteni.” – mondta Olle Schmidt. Különösen a London pénzügyi világban betöltött szerepe miatt aggódó Nagy-Britannia meggyőzése tűnik egyelőre szinte lehetetlennek.

Anni Podimata azonban optimista. „Arra számítunk, hogy az Európai Tanács és a Gazdasági Bizottság megfelelő akaratot és elkötelezettséget tanúsít a Parlament javaslatának előmozdítása iránt.”

A jelentésről a márciusi plenáris ülésen fognak szavazni.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo