Mindenki a távmunkáról beszél manapság ha az irodapiac jövője kerül szóba. Arra is egyre többen utalnak, hogy látszik a visszaesés, de a nagy ügynökségeket tömörítő Budapesti Ingatlantanácsadók Egyeztető Fóruma (BRF) nem ennyire borulátó, az év második felére ha nem is visszapattanást, de lassú visszépülést jósol. A második negyedéves adatok azonban még rossz képet festenek. Már tükrözik a COVID-19 világjárvány miatt bekövetkezett gazdasági változásokat. A kereslet jelentősen visszaesett, a tranzakciók száma nagyméretű csökkenést mutatott. Az elérhető területek kínálati bérleti díjait nézve azonban minimális a díj korrekció, az is elsősorban a „B” kategóriás épületek esetében figyelhető meg.
Pontosabban kell tudni, mennyi terület szükséges
Szinte bármelyik cégvezetőt kérdezzük, az irodaigény pontos meghatározását nevezi az egyik legfontosabb feladatnak. A vállalatok megélték a történelem eddigi legnagyobb ‘home office’ kísérletét. A történelmi trendek, a jelenlegi kutatások és az ügyfelek visszajelzései alapján a Jones Lang LaSalle (JLL) nemzetközi ingatlan tanácsadó cég új tanulmánya „The Future of Office Demand” megállapítja, hogy a fizikai iroda továbbra is megtartja fontos szerepét az innováció és az együttműködés elősegítésében, és nem utolsó sorban a munkavállalók egészségének, jólétének és produktivitásának fenntartásában.
"A világjárvány sok munkáltatót arra kényszerített, hogy újragondolja az iroda szerepét. Az ingatlankereslet követi a gazdasági ciklusokat, ezért tudjuk, hogy ezek a példa nélküli idők arra is lehetőséget teremtenek a vállalkozások számára, hogy amint elkezdenek visszatérni irodáikba, újraképzeljék munkaterületi igényeiket." - mondta Christian Ulbrich, a JLL vezérigazgatója. "A vállalatok lokációs stratégiája is változhat, nagyobb hangsúlyt fektetve a változatos piaci ökoszisztémára. Rövidtávon megnövekszik az igény, hogy az irodához kötött tevékenységeket a helyben elérhető külvárosokba költöztessék, továbbá a másod- és harmadlagos városokba, ahol a kollégák az otthonuk közelében is könnyebben tarthatják egymással a kapcsolatot.
Csak ingázni ne kelljen
Így az ingázástól való mentesség igénye egy járulékos hozománya az elmúlt időszaknak, ugyanis ezt élvezték a munkavállalók a legjobban az otthoni munkavégzés során – a megkérdezettek közel felének (49%) visszajelzése alapján, derül ki többek között ez is a JLL 3.000 irodai dolgozót felmérő tanulmányából.
Az elmúlt néhány hónapban zajló tömeges otthoni munkavégzés világossá tette az irodába való ingázás okait. Az irodák ösztönzik az együttműködést, az innovációt, a mentorálást és a csapatépítést - mindazt, aminek replikálásával küzd a technológia.
A JLL-felmérése azt is kimutatta, hogy az irodai dolgozók 58%-ának hiányzott az iroda, és a fiatalabb – 35 éves és annál fiatalabb – csoportok pedig még erősebb visszatérési vágyat mutattak (65%). Az irodai lét leginkább hiányzó eleme az emberi interakciók és a kollégákkal való szocializáció (44%), amelyet a kollektív, szemtől szembeni munkavégzés követ (29%) a kutatás szerint.
„A járvány alatti érdekes tapasztalat, hogy egyelőre nincs egyöntetű vélemény az irodaterületek jövőbeni kialakításáról. Mindenki tudja, hogy jobban kell majd figyelni a lazább térhasználatra, a higiéniára és például a fejlett légtechnikára, de szerintünk csak későbbre érlelődik ki valamiféle formai követelményrendszer erre vonatkozólag. A jövőbeni bérleti szerződéseknél – a szakmai többi szereplőjével közösen - igyekszünk lehetőleg pontosabban körül határolni ezeket a feltételeket.” – szögezte le Kalaus Valter, a VLK Cresa tanácsadó cég ügyvezetője.Budapesten az eltelt pár hónapban ismét érezhető volt, hogy a bérlők üzletmenetének folytonossága elsőbbséget élvezett irodaterületük keresésekor. Akár átmeneti kényelmetlenséget is vállaltak egyes bérlők, hogy a tanácsadó által felkutatott bérterületet igénybe vehessék. Ez a VLK Cresa szerint a nagyobb kompromisszum készség jele.
Nálunk is rugalmasabbak a bérlők
Ugyancsak erre utal, hogy meggyőzhetők voltak arról, hogy nem érdemes bizonyos apró előnyökért bizonytalanná tenni egy-egy ügyletet. Például pár eurocentes díjkedvezményért feladni a már kialkudott és aláírásra váró szerződést – érvelt a szakember, hozzátéve, hogy a bérbeadók általában keményen beleálltak és nem engedtek a közösen kimunkált feltételrendszerből.
