Összességében az EU lakosságának több mint a fele túlsúlyosnak számít (elhízott vagy az elhízást megelőző állapotban lévő).
A férfiak körében gyakoribb volt a túlsúly, mint a nők körében. Az elhízás aránya a férfiaknál 17,4 százalék, a nőknél pedig 15,3 százalék volt. Emellett a férfiak 41,9 százaléka volt az elhízást megelőző állapotban, szemben a nők 29,3 százalékával. Ezzel szemben a nők körében gyakoribb volt az alultápláltság (2,9 százalék), mint a férfiaknál (1,0 százalék).
A legmagasabb elhízási arányt Máltán mérték, ahol a lakosság több mint negyede (26,6 százalék) volt elhízott. A következő legmagasabb arányokat Lettországban (24,6 százalék) és Finnországban (23,2 százalék) regisztrálták. A legalacsonyabb arányokat Olaszországban (7,0 százalék), Görögországban (12,8 százalék) és Romániában (12,9 százalék) mérték.
Éhezés megszüntetése, jó egészség és jólét
Az elhízás aránya egyike azon mutatóknak, amelyekkel a fenntartható fejlődési célok (SDG) közül a 2. célt (éhezés megszüntetése) és a 3. célt (jó egészség és jólét) kísérik figyelemmel. A 2. fenntartható fejlődési cél célkitűzése az éhezés és az alultápláltság megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás elérése, valamint a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása. Bár az éhezés és az alultápláltság minden formájának felszámolása a 2030-ig tartó menetrend kulcsfontosságú célkitűzése, Európában az elhízás a táplálkozással összefüggő egészségügyi problémák közül a legelterjedtebb. A 3. számú fenntartható fejlődési cél (SDG 3) célja az egészséges élet és a jólét biztosítása mindenki számára, életkortól függetlenül.
