Az európai nagyvállalatok 43%-a a világátlag alatti teljesítményt produkál a bevétel és nyereségnövekedés területén, s csupán 26%-uk ér el átlagon felüli eredményt - derül ki a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó cég tanulmányból. "A megvizsgált 1700 európai - köztük a számos magyar - nagyvállalat kiemelt fontossággal kezeli a növekedést, hiszen tisztában van a növekedési stratégia előnyeivel, valamint az önmagát gerjesztő növekedési folyamat eléréséhez szükséges eszközökkel. Ez annál is érdekesebb, mert az egyre élesedő versenyhelyzetben a növekedő bevétel és profit elérése érdekében fontos, hogy a vállalatok az adott piaci helyzetet figyelembe véve növekedési célokat tűzzenek ki maguk elé, s azokat minél nagyobb valószínűséggel el is érjék." - fogalmaz Morgós Katalin, a Roland Berger Stratégiai Tanácsadó cég ügyvezető partnere.
De melyek azok a tényezők, amelyek pozitívan befolyásolják a vállalat növekedését? A megkérdezett nagyvállalatok szerint - országtól függetlenül - a legnagyobb befolyásoló erőt az emberi tényező, ezen belül pedig elsősorban a vezetők jelentik. Ők azok, akik a növekedést elindítják, koordinálják és ellenőrzik az adott vállalaton belül.
A vállalati szervezeti felépítést illetően a decentralizált struktúra kedvez a növekedésnek, olyan környezetet teremtve, ahol a menedzserek mernek kreatívak, innovatívak lenni és kockázatot vállalni a kitűzött eredmény eléréséért. Sőt a bizalmon, nyitottságon alapuló kultúra - a felmérés szerint - a vállalati növekedés általánosan elfogadott előfeltétele. Érdekes, hogy bár a bizalom-alapú szervezet növekedésre gyakorolt hatása elismert, a megvalósítás foka egyedül Magyarországon felel meg ennek. Szintén az elismert fontossági szint felett értékelik a magyar cégek a csapatszellemet. Az egytől-tízig terjedő skálán értékelve, a vállalatok ennek a fontosságát 7,4 pontra, míg a megvalósítását 7,8 pontra értékelték.
Jelentős növekedési lehetőség rejlik az innovációban. Az élvonalhoz tartozó cégek az innováció követésével és gyors alkalmazásával segítik növekedésüket. A különböző innovációs szegmensekben a gyors "követők" arányát vizsgálva elmondható, hogy a közép-kelet európai régió és az EU más országaihoz viszonyítva Magyarországon van a legtöbb, a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes vállalat. Bár a felmérés eredményei szerint erre csak fegyelmezett vállalati költségvetési keretek között van lehetőségük.
A növekedési stratégia elemeinek megfelelő ismerete mellett megfigyelhető, hogy a magyar vállalatok 56%-a már megtapasztalta a növekedési stratégiáról a konszolidációs stratégiára való váltást. Ugyanez az arány Kelet-Közép-Európában 10%, míg a többi európai uniós országban 31%-ot tesz ki. A jelentősebb növekedést gátló tényezők között a megkérdezettek önkritikusan a belső tényezők szerepét emelték ki. Az egyéb környezeti tényezők (politika, jogi szabályozás) hatását a régióban megkérdezettek 6-9%-a ítéli fontosnak, míg nyugat-európai társaik 23%-ának véleménye szerint jelent ez növekedési gátat. A kockázatkerülő, rugalmatlan, nem motiváló vállalati kultúra 22%-ban jelent gátló belső vállalati tényezőt, az EU más országaiban megjelölt 25%-kal szemben. Ugyanakkor a magyar piacon a vállalatok közötti versenyhelyzetet is csak 9%-ban értékelik gátló tényezőként, szemben a 14%-os európai átlaggal.