Úgy tűnik, idén az első kánikulai napokat megelőzi az árleszállítás első hulláma. Az egyes áruházak különböző időpontokban kezdik a nyári termékek leárazását: július eleje a kereskedelemben hagyományosan a nyári termékek kiárusításának kezdete, a vásár pedig eltart egészen augusztus végéig. A nyári vásár döntő részben a ruházati cikkek kiárusítása, de nyári sportszert, játékot is találni a leárazást hirdető árcédulák alatt. A foci vb is rányomja bélyegét a nyári vásárra, hiszen a tornát (vagy éppen már a kieséseket) követően jóval olcsóbban lehet megvenni mindazt, amin a reklám a labdarúgás csúcstalálkozóját hirdeti.
Az áruk átárazása mára olyan stratégiai eszközzé vált, amellyel a kereskedők a forgalom növelését segítik elő. A kiárusítás fő célja a kedvcsinálás a vásárláshoz. A kereskedő meg akarja tartani vásárlóit, de újakat is szeretne becsalogatni üzletébe, annak reményében, hogy a leárazási időszakot követően is nála vásárolnak. A leárazás olyan engedmény, amikor a kereskedő a reklám kedvéért lemond bevétele egy részéről, így alaposan meg kell fontolnia annak árukörét és mértékét.
A leárazás másik célja, hogy a kereskedő megszabaduljon a felesleges készlettől: a vásárló üzletbe csalogatásához mindig széles választék kell, így egy-egy időszak legvégén óhatatlanul megmaradna a polcra rakott áruk egy része. A gondos vásárló már májusban, júniusban keresi a nyári cikkeket (főleg, ha a pénztárcája engedi), a kereskedő pedig július elején már látja, mi az, ami jobban, vagy kevésbé fogy. Július elején természetesen a reklám a fő cél, az idő múlásával pedig egyre gyakrabban a kevésbé fogyó készletekre teszik ki az akciós táblát.
- nem téveszthető meg a vásárló azzal, hogy már a kiárusítás kezdetén nem kapható a meghirdetett termék (minden kereskedő álma, hogy egy nap alatt elkapkodjanak mindent, de sajnos a gyakoribb az, hogy a szállító nem szállít időben),
- többféle feltüntetett ár esetében a vásárlónak a legkisebbet kell fizetnie (a reklámújságban, a kirakatban, a polcon és a nyugtán ugyanannak az árnak kell lennie),
- az „akciós árut nem cserélünk” felirat megtévesztő, a minőségi kifogás ugyanis nem utasítható el a leárazás miatt, kivéve, ha az árengedmény oka egy minőségi hiba, amiért viszont később már nem lehet panaszt tenni.
A leárazás időszakáról és a kiárusításra kínált termékekről, valamint az árengedmény mértékéről a kereskedő szabadon dönthet.
A nyári vásár legnagyobb szelete a ruházati termékek köre. 2014-ben kedvezőbb a ruházati piac helyzete, mivel a KSH adatai szerint alaposan megugrott a vásárlások értéke. A ruházati termékek vásárlásának értéke a szakáruházakban 2013-ban 423 milliárd forint volt, amely már ebben az évben is az átlagnál gyorsabban bővült (2012-ban 405 milliárd forint volt a ruházati kereskedők bevétele, ami változatlan áron számítva 5%-os - volumen - növekedést takar). A ruházati piac részaránya 6% körül mozog a kiskereskedelemben. 2014. első negyedévében 14%-kal nőtt a költekezés a ruházati piacon (volumenben). A lendület áprilisban sem tört meg, a 12%-os piacbővülés jóval az átlag felett mozog.
A nyári hónapokban (júliusban-augusztusban) a korábbi években 30-32 milliárd forintot költöttek a vásárlók a ruházati áruházakban, butikokban. Ez az érték 2013-ban 34-35 milliárd forintra nőtt, 2014-ben további piacbővülés várható az év első időszakának eredményei alapján. Az akciós árak nyomán a leárazásokat megelőző hónapokhoz képest természetesen csökken az átlagos árszint a kiárusítások idején.
Az akciós táblák nem változnak, de úgy tűnik, az árzuhanások mértéke és a kiárusításba vont cikkek köre szűkebb is lehet a korábbiaknál, bár az időjárás ebbe még beleszólhat, mint már annyiszor. Ez a piacjavulás ára, ezért az akcióvadász vásárlóknak szemfülesebbnek kell lenniük, ezért érdemes több időt szánni a kirakatok, áruházi újságok nézegetésére. A ruházati kereskedelem megugrásában feltehetően szerepet játszik az online pénztárgéprendszer is, emiatt azonban akciók nem maradnak el.
