Masszív növekedéssel zárta a múlt évet a magyar lakáshitel-piac: az év végén 3632 milliárd forintot tett ki a hitelállomány, ami 9,3 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. Azaz átlagosan hetente közel 6 milliárd forinttal nőtt az állomány. Az alacsony kamatok, növekvő nettó reálbérek, valamint az élénk lakáspiac is hozzájárult a növekedéshez - derül ki az ingatlan.com és a money.hu legfrissebb elemzéséből. A koronavírus-járvány negatív hatásai miatt az idén mind a lakás-, mind a lakáshitelpiacon csökkenés várható, igaz, a bizonytalanság miatt konkrétumokat egyelőre nem lehet mondani.
Búcsú a 150 ezres szintektől?
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “Az elmúlt években egyre több lakásvásárláshoz vettek fel lakáshitel, és a hitelre vásárolt lakások aránya 2019-ben meghaladhatta a 60 százalékot. Így a hitelezés is támaszt adott a lakáspiaci forgalomnak. Az ingatlan.com szakembere utalt arra, hogy a lakáspiaci adásvételek száma az elmúlt években fokozatosan növekedett. 2012-ben 86 ezer lakás cserélt gazdát, míg 2018-ban 164 ezer, azaz megduplázódott a forgalom. 2019-ben pedig az év közepén bekövetkezett lassulás miatt 150-155 ezer adásvétel lehetett tavaly.”
“Az idén a koronavírus-járvány miatt az utóbbi éveket jellemző 150 ezres szintnél alacsonyabb forgalomra van kilátás, de konkrét becslést a mostani bizonytalanság miatt nem lehet mondani” - tette hozzá a szakember.Mi történt a lakáshitel-piacon?
A lakossági hitelpiacon, így a lakáshitelezésben is változások történtek a koronavírus-járvány hatásai miatt. Állami intézkedéssel életbe lépett a fizetési moratórium, amely szerint a március közepéig felvett lakáshiteleket nem muszáj fizetniük az adósoknak december végéig. Fontos, hogy itt nem tartozáselengedésről, hanem halasztásról van szó, akik élnek a moratóriummal, azok az eredetihez képest később fizethetik vissza a hitelüket. Az ingatlan.com-csoporthoz tartozó money.hu tapasztalatai alapján banktól függően a hitelesek 30-40 százaléka nem élt a moratórium lehetőségével.
A válság miatt sokan elveszíthetik a munkájukat vagy fizetéscsökkenéssel kell számolniuk, ez pedig szintén hatással lesz a hitelpiacra. A bankok is reagáltak az új helyzetre. Ez többek között azt jelenti, hogy bármilyen hitelükre - például kisebb összegű személyi kölcsönükre- moratóriumot kihasználó ügyfelek nem vagy nem feltétlenül kapnak lakáshitelt. Ez szintén visszafoghatja a lakáshitelpiaci növekedést.
Támaszt adhatnak az állami támogatások
Ugyanakkor vannak olyan tényezők, amelyek mérsékelhetik a visszaesést. A lakáshitelkamatok továbbra is alacsony szinten vannak. Emellett az állami lakástámogatási rendszer, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) keretében elérhető államilag támogatott lakáshitelek javíthatják a mérleget. A múlt évben új elemekkel bővült a rendszer, többek között megjelent a falusi csok és szélesebb réteg számára váltak elérhetővé a támogatott lakáshitelek. Balogh László erről azt mondta, tavaly közel 13 ezerre nőtt az állami támogatással felvett lakáshitelek száma, az összegük pedig 128 milliárd forintra emelkedett. A támogatott lakáshitelek átlagos összege pedig 10,1 millió forintra nőtt az egy évvel korábbi 7,4 millióról.
Balogh László az ingatlan.com és a money.hu közös előrejelzését ismertetve azt mondta: egyelőre teljesen bizonytalan a lakás- és a lakáshitel-piaci helyzet. Kérdés, hogy meddig tart a koronavírus-járvány okozta rendkívüli állapot, és pontosan milyen gazdasági utóhatásai lesznek. Ha csökken a bankok hitelezési kedve, akkor a kevesebb hitel miatt az adásvételek száma még jelentősebben csökkenhet. A mostani kilátások szerint a lakásvásárláshoz kapcsolódó állami támogatások, valamint a lakáspiacon valószínűsíthető árcsökkenés valamelyest ellensúlyozhatják a hanyatlást.
