Japán ma az Egyesült Királyság tízedik legfontosabb kereskedelmi partnere, évente 13,7 milliárd értékben importálnak japán termékeket. A Britanniában működő mintegy ezer japán cég közel 140 ezer embert alkalmaz.
Kemény vagy puha brexit?
Japán arra törekedhet, hogy elkerüljék a „hard-brexitet”, vagyis azt, hogy Nagy-Britannia teljes mértékben kilépjen az EU-s szabadpiaci zónából. Jelenleg ezt a megoldást preferálja Theresa May brit miniszterelnök és az uniós vezetés is. A megoldással Nagy-Britanniában sem mindenki ért egyet: a Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter és a pénzügyi tárca vezetője nemrég azt írták, a távozó országnak bizonytalan időre teljes körű hozzáférést kellene biztosítani az Európai Unión belső piacához, egészen addig, amíg „ki nem alakul az új viszonyrendszer.” Emellett Nagy-Britanniában nemrég újabb kampány indult azért, hogy a brit képviselők szavazzanak a Brexittel kapcsolatos végső tárgyalások ellen.
Csökkenő versenyképesség
A japán cégek kivonulása részben már el is indult. A Mitsubishi UFJ bank például már bejelentette, Londonból Amszterdamba helyezi át a székhelyét. Más cégek, mint a Nomura, a Daiwa és a Sumitomo Mitsui. Meanwhile Franfurf felé kacsintgatnak, a Nissan pedig már a népszavazás után jelezte, kivonulnak, ha a brit kormány nem tudja garantálni a versenyképességet a Brexit után.
Theresa May a napokban amellett érvelt, hogy nincs szükségük az európai közös piacra, Nagy-Britannia sokkal előnyösebb megállapodásokat tud majd kötni egyedül olyan országokkal, mint például Japán. Úgy tűnik azonban, hogy a közös piac elhagyása miatt erősen csökkent Nagy-Britannia vonzereje, mint befektetési vagy export-célország.
A kilépés a brit exportőröknek sem segít: egy közelmúltban készült tanulmány szerint ez a brit exportcikkek drágulását eredményezheti, amik így kiszorulhatnak az európai piacokról. Ezáltal mintegy 17 milliárd fonttól eshet el a brit ipar.
