Itt van minden, amit a fagykárok bejelentéséről tudni kell a gazdáknak

Idén éppen elkezdődött a vegetációs időszak, de máris számos káreseményt, aszályt, fagyot, vihart voltak kénytelenek a gazdálkodók elszenvedni. A megfelelő összegű kárenyhítés kifizetésének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ismerjék az agrárkár-enyhítési rendszer szabályait - közölte az Agrárminisztérium (AM).

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését, a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta, a termelőnél a növénykultúra százalékot meghaladó hozamcsökkenést, illetve 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta.

További feltétel, hogy a termelő a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette, a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta. Aszálykár esetén további feltétel, hogy az aszályhelyzetről az agrárpolitikáért felelős miniszter legkésőbb október 31-ig közleményt ad ki - tették hozzá.

15 napon belül kell bejelenteni 

A kárbejelentést a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, azzal, hogy aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének - az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül - azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. Felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

A kárbejelentést tavaszi fagy esetén legkésőbb május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-ig, aszály esetén április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.
A kárbejelentéseket az agrárkár-megállapító szerv (a területileg illetékes kormányhivatal) ellenőrzi, mely keretében - a kárenyhítésre felhasználható források védelme érdekében - egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kármegállapítás hiteles képet adjon az egyes káresemények okozta hozamkiesésről. Kiemelendő, hogy a 30 százalékos terméskiesés önmagában nem alapozza meg kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A vonatkozó uniós szabályok alapján a kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referencia hozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani.

(Fotó: Pixabay)

Az AM szerint fontos tudni, hogy a bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatási iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30 százalékkal lehet alacsonyabb. Ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor automatikusan a kárbejelentés után a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését.

Éppen ezért, amennyiben egy adott kultúrát egymás után több káresemény sújt, és azok hatása összeadódik, fontos, hogy a termelő minden káreseményt bejelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan jelölje meg annak érdekében, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel születhessen meg. Amennyiben a gazdálkodó nem ért egyet a megyei kormányhivatal kárbejelentésre hozott határozatában megállapított hozamadatokkal, lehetősége van jogorvoslatot kérnie.

Mekkora lehet a kártalanítás összege?

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet. A hozamérték-csökkenést a hozamkiesés és vonatkozó ár (a miniszteri közleményben közzétett adott növénykultúrára vonatkozó referencia ár) szorzataként határozzák meg. A termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére (a hozamérték-csökkenés 80 százalékára) csak akkor jogosult, ha adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, míg biztosítás hiányában a kárenyhítő juttatás felére (a hozamérték-csökkenés 40 százalékára) jogosult.

(MTI)

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo