Magyarországra vonatkozóan 2 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít erre az évre, és a hazai össztermék csökkenését várja Ukrajnában, a balti államokban és Törökországban is. "Az EBRD működési területének országai a világgazdasági lassulás teljes hatását érzik, főleg, mert a térség növekvő mértékben integrálódott a világgazdaságba" - mondta a bank fő közgazdásza, Erik Berglof. Úgy vélte, javulás jövő év elejétől várható, persze - tette hozzá - sok függ a világgazdasági klíma alakulásától.
Tavaly tavasszal, amikor még csak az Egyesült Államokból indult pénzügyi piaci válság érződött a nyugati világban, a legtöbb elemző még ellenkező véleményen volt: úgy vélték, a közép- és kelet-európai országok éppen azért "úszhatják meg" a válságot, mert pénzügyi rendszerük viszonylag fejletlen, kevéssé fonódott össze a nyugati pénzügyi rendszerekkel és technikákkal, a keleti pénzintézetek nem fektettek be azokba a származékos értékpapírokba, amelyek a válság lavináját elindították. A pénzügyi válság okozta világgazdasági visszaesés azonban megváltoztatta a körülményeket.
Nyugati függés
A közép- és kelet-európai országok gazdasági növekedése erősen függ a nyugat-európai exportlehetőségektől, a volt szovjetköztársaságok egy részét pedig az általuk exportált energiahordozók és nyersanyagok árcsökkenése sújtja, írták az EBRD elemzői. Az EBRD szerint döntős fontosságú lesz a nyugat-európai bankok viselkedése is, hiszen ezek kezében van a kelet-európai bankrendszer jelentős része.
A londoni nemzetközi pénzintézet szerint azoknak az országoknak a gazdasági növekedése maradhat gyors, amelyeknek nincsenek szoros kereskedelmi kapcsolataik a fejlett világgal: Türkmenisztáné, Tádzsikisztáné, Üzbegisztáné, Mongóliáé.
Az EBRD becslései és előrejelzései a tevékenységi területéhez tartozó országok gazdasági növekedésére, százalékban (Sorrendben: 2006, 2007, 2008, 2009, zárójelben az EBRD tavaly novemberi előrejelzései erre az évre):
Közép-Európa és a balti államok:
Horvátország 4.8, 5.6, 2.5. 0.0 (2.0)
Csehország 6.8, 6.0, 4.1, 0.0 (2.5)
Észtország 10.4, 6.3, -2.3, -3.5 (-1.0)
Magyarország 4.1, 1.1, 1.0, -2.0 (0.2)
Lettország 12.2, 10.3, -1.7, -5.0 (-1.8)
Litvánia 7.8, 8.9, 3.8, -2.5 (0.7)
Lengyelország 6.2, 6.6, 5.0, 1.5 (2.8)
Szlovákia 8.5, 10.4, 7.0, 2.5 (3.0)
Szlovénia 5.9, 6.8, 4.3, 1.5 (3.0)
Átlag: 6.3, 6.1, 3.9, 0.4 (2.1)
Délkelet-Európa:
Albánia 5.5, 6.0, 6.1, 4.0 (5.0)
Bosznia-Hercegovina 6.7, 6.8, 6.0, 1.5 (4.5)
Bulgária 6.3, 6.2, 6.3, 2.0 (3.8)
Macedónia 3.7, 5.1, 5.3, 3.0 (4.7)
Montenegró 8.6, 10.3, 7.0, 3.0 (5.0)
Románia 7.9, 6.0, 8.0, 1.0 (3.0)
Szerbia 5.5, 7.5, 6.5, 2.0 (3.0)
Átlag: 7.0, 6.3, 7.3, 1.5 (3.4)
Kelet-Európa és Kaukázus:
Örményország 13.2, 13.8, 6.8, 5.5 (8.3)
Azerbajdzsán 30.5, 23.4, 10.8, 8.0 (15.0)
Fehéroroszország 9.9, 8.2, 10.0, 2.0 (7.2)
Grúzia 9.4, 12.4, 2.0, 3.0 (4.0)
Moldova 4.8, 3.0, 6.5, 1.7 (4.1)
Ukrajna 7.3, 7.6, 2.1, -5.0 (1.0)
Átlag: 10.2, 9.9, 5.0, -0.8 (4.8)
Törökország 6.9, 4.6, 1.5, -3.0 (n.a.)
Oroszország 7.4, 8.1, 6.5, 1.0 (3.0)
Közép-Ázsia:
Kazahsztán 10.7, 8.5, 2.9, 0.5 (3.0)
Kirgizisztán 3.1, 8.2, 7.6, 3.9 (5.8)
Mongólia 8.6, 9.9, 8.6, 6.0 (8.0)
Tádzsikisztán 7.0, 7.8, 7.9, 5.0 (6.0)
Türkmenisztán 11.4, 11.6, 11.0, 10.5 (12.0)
Üzbegisztán 7.3, 9.5, 9.0, 5.0 (7.0)
Átlag: 9.8, 8.9, 4.9, 2.3 (4.6)
Teljes átlag: 7.2, 6.9, 4.8, 0.1 (2.5)
