Ismét lelkesen hitelezik egymást a magyar cégek

Mintha elfelejtették volna a magyar cégek, amit az elmúlt években tanultak a korábbi csődhullámokból: ismét lelkesen hitelezik egymást, illetve külföldi partnereiket.

Kép:Pixabay

2015 első negyedévében a teljes hazai vállalatközi kereskedelem 72%-a halasztott fizetésen alapult (76,6% külföldi, és 67,3% belföldi partnerek esetében), ami jelentősen meghaladja a kelet-európai 38%-os (42,9%/38,4%), és a nyugat-európai 41,3%-os (44,9%/37,7%) átlagot is. Ez trendfordulót jelent, hiszen a tavalyi, rendkívül óvatos 49,2%-os átlag után a 2015-ös érték visszatérni látszik a két évvel ezelőttihez, amikor a teljes magyar külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8%-a, illetve 73,6%-a bonyolódott halasztott fizetéssel – mutat rá az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadása. A régió több mint 800 cégének fizetési tapasztalatait összefoglaló kutatási jelentésből kiderül: a közép-kelet-európai régió országai közül csak Magyarországon növekedtek az arányszámok, a többieknél csökkenték, illetve Szlovákiában volt tapasztalható stagnálás.

„Míg tavaly a magyar vállalkozások a régió egyik legóvatosabb játékosainak számítottak, idén mintha elfelejtették volna, amit az elmúlt években tanultak a korábbi csődhullámokból: ismét lelkesen hitelezik egymást, illetve külföldi partnereiket. Figyelembe véve, hogy a kelet-európai régió gazdasági fejlődésére negatív hatással van az orosz és ukrán gazdaságok visszaesése, illetve az eurózóna országainak gyenge növekedése, a magyar cégek egészségtelen kockázatot vállalnak ezzel a gyakorlattal. Ráadásul ez a hozzáállás két evvel ezelőtt sem bizonyult kifizetődőnek.” – foglalta össze Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Az országigazgató szerint ugyanakkor némi óvatosságot feltételez a vállalkozások részéről, hogy csökkentek a magyar cégek által meghatározott fizetési határidők: a magyarországi válaszadók hazai céges vevőinek a kiállítás dátumától átlagosan 24 napjuk van a számla kiegyenlítésére. Ez a határidő átlagosan hét napos csökkenést jelez összességében a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, jelenleg pedig hat nappal rövidebb a kelet-európai, és tízzel a nyugat-európai átlagnál.

Egyre jobban rákapnak a kkv-k a faktoringra
A statisztikák azt mutatják, hogy a nemzetközi faktoring ágazat sokkal jobban élte túl a pénzügyi válságot és a globális recessziót, mint az egyéb pénzügyi szolgáltatást kínáló szektorok, és 2014-ben a magyar faktoring piac is újra beindult.
Azonban a magyar vállalkozások külföldi vevőinek egy kicsit hosszabb idő, átlagosan 27 nap áll rendelkezésükre, hogy számláikat kiegyenlítsék. Ez négy nappal rövidebb, mint a kelet-európai, és 5 nappal rövidebb, mint a nyugat-európai átlag. Érdekesség, hogy a magyar cégek által adott fizetési határidők teljesen megegyeznek a lengyel cégek által megszabott határidőkkel.

A magyar vállalkozók lelkes hitelezési gyakorlatával azonban még nem élnek vissza jelentős mértékben üzleti partnereik, hiszen a határidőre ki nem fizetett számlák aránya 2013 és 2014 után ismét Magyarországon a legalacsonyabb a régióban: belföldi partnerek esetében 27,3%, külföldiekében 19,4%. Mindkét érték a legalacsonyabb a felmérésben részt vevő közép-európai országok között, és jelentősen a kelet-európai (41,2% belföldi és 34,2% külföldi) és a nyugat-európai átlag (40,2% belföldi és 35,4% külföldi) alatt helyezkedik el.

Ami késedelmek hosszát illeti, a válaszadók közül Magyarországon a hazai vevők átlagosan 10 nappal a fizetési határidő után rendezik számláikat, ami jóval a 20 napos kelet-európai átlag alatti érték. Ez azt jelenti, hogy a magyar beszállítók átlagosan 34 nappal a számla kiállítása után kapják meg a pénzüket, míg a kelet-európai átlag 50 nap körüli, a nyugat-európai pedig 56 nap. A válaszadók a lejárt külföldi számlák ellenértékét is körülbelül ugyanennyi idő elteltével kapják meg.

Vanek Balázs szerint az is pozitív adat a magyar cégek tekintetében, hogy a 90 napot meghaladó hazai kintlévőségek az összérték mindössze 2,7 %-át jelentik, és ez az arány jelentősen alacsonyabb a kelet-európai (7,2%) és a nyugat-európai átlagnál (7,6%) is. A 90 napot meghaladó külföldi vállalatközi kintlévőségek aránya 2,1%, ami ugyancsak lényegesen kisebb szám, mint a kelet-európai 6,7%-os, illetve a nyugat-európai 7%-os adat.

AZ ADÓSSÁGCSAPDA FIGYELMEZTETŐ JELEI
Minden magyar vállalkozás küzd a finanszírozási nehézségekkel: nem elég a bevétel, magasak az adók, a vevők 2-3 hónapra fizetnek. Innen egyenes út vezet a bedőlésig. Mielőtt eddig eljutna egy vállalkozás, észre kell venni a fenyegető adósságcsapda figyelmeztető jeleit.
A késedelmes fizetések leggyakoribb oka az idei felmérésben sem változott: a magyarországi válaszadók többsége szerint a vállalatközi ügyfelek késedelmes fizetésének leggyakoribb oka a rendelkezésre álló pénzeszközök elégtelensége (78,6%-ban a belföldi ügyfelek és 64,7%-ban a külföldi ügyfelek esetében). Mindkét százalékarány jóval magasabb értéket mutat, mint a kelet-európai eredmények (60% a belföldi és 41,4% a külföldi ügyfelek vonatkozásában), illetve a nyugat-európai átlag (51,4% a belföldi és 37% a külföldi ügyfelek tekintetében). A magyar adatok nemcsak az átlagokat haladták meg, hanem egyben a felmérés legmagasabb értékei is.

Fontos megjegyezni, hogy a magyar cégek kintlévőségeik összértékének átlagosan 1%-át írták le behajthatatlan követelésként; az átlag Kelet-Európában 1,1%, Nyugat-Európában pedig 1,2%. Míg a magyar adatok nem változtak tavaly óta, addig a kelet-európai átlag 0,1, a nyugat európai 0,5 százalékpontos csökkenést mutat. A magyar válaszadók szerint a hazai behajthatatlan kintlévőségek leggyakrabban az építőiparból és a gépiparból származnak, különösen a gépipar termelt sok, a határokon átnyúló külkereskedelemből származó behajthatatlan kintlévőséget. A magyar válaszadók többsége (65%) szerint a kintlévőségek azért váltak behajthatatlanná, mert a vásárló csődöt jelentett, vagy felszámolta cégét. Kelet-Európában ez az arány 56,6%, Nyugat-Európában pedig 66,4%.

Véleményvezér

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.
Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika

Teljes csőd az eddigi magyar energiapolitika 

A hintapolitika miatt belassult Orbán-kormány nem nagyon tud gyorsan reagálni a váratlan fejleményekre.
Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban

Leteszek két és félmillió forintot és soron kívül már meg is operálnak az egyik állami kórházban 

Ez már döfi, a szó átvitt és valódi értelmében.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo