A vállalatok alapvetően három finanszírozási lehetőséget vehetnek igénybe: bankhiteleket, tőkefinanszírozást és (állami vagy magán-) támogatásokat. A fiatal vállalkozások azonban az első forrásra kis valószínűséggel számíthatnak: a bankok egyrészt biztosítékot akarnak, másrészt két-három éven belül szeretnék viszontlátni kihelyezett tőkéjük egy részét és annak kamatait.

Hazai sajátosságok

A kezdő, az üzleti múltat még nélkülöző vállalkozások magas kockázatot rejtenek magukban, és nagy részük – elsősorban a technológiaiak – csak know-how-val rendelkezik, ami nem kellő biztosíték a bankoknak, s e cégek az első években még veszteségesek is lehetnek.
Mégis, hogyan juthatnak tőkéhez a kezdő innovatív vállalkozások? Ennek egy lehetséges módját kínálják fel az inkubátorházak – derül ki így a GKIeNet Kft., a GKI Gazdaságkutató Rt. leánycége által a közelmúltban lezárt felmérésből. Hozzátéve: Magyarországon több cég is folytat inkubációs tevékenységet, de ezek mégsem tekinthetők tipikus, hagyományos értelemben vett inkubátorházaknak. Egy klasszikus inkubátor kockázati tőkét, vállalatépítési segítséget, pénzügyi, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt induló cégeknek. Nálunk még nincs olyan inkubátor, amely ezeket mind, együttesen biztosítaná, és emellett a kezdő vállalkozás önállóságát is meghagyná. A Magyarországon működő inkubátorházak még abban is eltérnek klasszikus mintától, hogy részesedésük a vállalkozásokban 50 százalék feletti – mert az irányításban is részt akarnak venni –, míg Nyugaton ez az arány 30—50 százalékos.
Az inkubátorházak és a kockázatitőke-társaságok között a leglényegesebb különbség, hogy előbbiek készek nagyon pici vállalkozások felkarolására is, és a kiszállást a vállalkozásból hosszabb időtávra is tervezhetik. A tőke biztosítása mellett feladatuk a gyors termékfejlesztés, a piaci bevezetés elősegítése, szinergiák és kapcsolatháló nyújtása, emberi erőforrások fejlesztése és a stratégiai összefonódások segítése.

Pénz vagy szakismeret?

Az inkubátorok pályafutása lényegében a világban is csak tavaly kezdődött, ám számuk robbanásszerűen nő. Nagy-Britanniában például tavaly még csak három inkubátor működött, ma már körülbelül száz.
Minek köszönhető az inkubátorok megjelenése? Két-három éve a technológiai vállalkozások helyzete különösen nehéz volt Európában, hiszen a kockázati tőke (venture capital – VC) a későbbi fázis finanszírozására koncentrált. Az USA-ban jobb volt a helyzet: egyesek hamar meglátták ezt a rést a piacon, és befektettek az alacsonyabb tőkeigényű, de magasabb kockázatot hordozó vállalkozásokba. Őket hívjuk ma üzleti angyaloknak.
A Financial Times Deutschland szerint Európában még mindig elhanyagolható az üzleti angyalok száma, viszont megoldásként megjelentek az inkubátorok, amelyek már a születési fázisban részt vesznek a vállalkozások életében, s az irodahelyiség és infrastruktúra biztosítása mellett lehetőséget kínálnak az internetes ötletek kivitelezésére. Az egyetlen szűk keresztmetszet a tőke. Napjainkra viszont megjelentek azok a kockázatitőke-társaságok is, amelyek a kezdeti stádium (early-stage) finanszírozására specializálódtak, így hajlandók „megtermékenyítő” tőkét (seed capitalt) vagy indulótőkét (start-up) biztosítani kezdő vállalkozások számára. Így hamarosan a verseny fokozódására és – ha a piac nem tudja eltartani a két szereplőt – valamelyik fél kiszorulására lehet számítani. Az early-stage fázisra specializálódott befektetők véleménye szerint az inkubátoroknak pénz nélkül nincs esélyük a vállalkozásokat felnevelni, az inkubátorok pedig a VC cégek szakértelemhiányát támadják.
E pontnál érdemes egy pillanatra megállni. A hazai inkubátorházak azt várják, hogy egyes iparágakban – elsősorban az internet területén – nagyobb részt tudnak majd kihasítani a korai fázist finanszírozó piacból. Egy „garázscégnek” nem feltétlenül 1-2 millió dolláros befektetésre, hanem az előállított termék piaci érettségét tükröző számokra, pontos piaci körképre és még sok más olyan információra van szüksége, amelynek megszerzéséhez gazdasági ismeretekkel kell rendelkeznie. Az információk begyűjtése és feldolgozása után a vállalkozás további sorsát megpecsételő stratégiát kell meghatározni. Jelen pillanatban azoknak az „ötletvállalkozásoknak” jelenthet kiutat az inkubátorok megjelenése, amelyek még nem rendelkeznek a vállalkozások finanszírozásához szükséges (kockázati) tőkével.
Az inkubátorházak fogadtatása egyelőre vegyes. Németországban a kritikusok szerint tevékenységük és az általuk kért részesedés között nincs szoros kapcsolat, és túlértékeltnek tartják az arányokat. Nagy port kavart a nyugati inkubátorok „Az ötlettől a tőzsdéig 24 hónap!” kijelentése. Ez az „erőltetett menet” nagy nyomást gyakorol a vállalkozásra, és ez könnyen konfliktusokhoz vezethet. A kritikusok szerint hamarosan eljön az idő, amikor kiderül, hogy az inkubátorházak mit tudnak letenni az asztalra.

Versenyre számítanak

Magyarországon 2000 őszén indult az inkubátorok első hulláma. A hazai inkubátorok szinte kizárólag a high-tech szektor vállalkozásaival foglalkoznak, és e szegmensnek teremtenek lehetőséget ötleteik megvalósításához. Erre a célra összesen 12–14 millió dollárt kívánnak fordítani. Az inkubátorházak esetében a legjelentősebb technológiai iparág az internet: az összes befektetés 72 százaléka. E tőkepiaci szegmens szerint a szoftverfejlesztés súlya 15 százalékra, a telekommunikáció és a biotechnológia 5-5 százalékra értékelhető.
A technológiai szektor magas aránya meglepő lehet, ha a Nasdaq visszaesésének okaira és a jelenlegi besszhangulatra gondolunk. A befektetők egy része azonban továbbra is vonzónak tartja az internetes start-up vállalkozásokat, mert úgy vélik, hogy pár év múlva, amikor sor kerül a tőzsdei bevezetésre, a high-tech börzék hangulata kedvezőbb lesz.
A GKIeNet Kft. felmérése alapján az inkubátorházak és a kockázatitőke-befektetők között a jövőben erősödik az együttműködés, egyrészt az inkubátorok tőkeszegénysége, másrészt a befektetőtársaságok műszaki szaktudásának és ismeretének hiánya miatt. A regionális tőkebefektetők viszont egyelőre nem látnak esélyt az együttműködésre. Ennek oka az lehet, hogy e társaságok még képesek megfizetni az iparági szakembereket és elemzőket, így nincsenek ráutalva az inkubátorok tevékenységére.
A hazai kockázatitőke-iparág szereplői szerint is növekedni fog az inkubátorok száma, de a kialakuló versenyhelyzettel kapcsolatban véleményük megoszlik; az alacsonyabb tőkevolument kezelő társaságok a versenyhelyzet fokozódására számítanak, ám véleményük súlya csekély. Az inkubátorok valójában a kockázatitőke-társaságok számára készítik elő a befektetéseket, így a két szereplő inkább kiegészíti egymást. A verseny erősödésére a jövőben az aktívan működő inkubátorházak között lehet számítani.

Állami, alapítványi támogatások

A kis- és középvállalkozások (kkv) fejlődését támogatják a Széchenyi-terv keretében kiírt különféle pályázatok is. A technológiaintenzív induló kis- és mikrovállalatok – főkén „felpörgető” (spin-off) jellegű – kezdeti segítséget igényelhettek a Tech-Start pályázat keretén belül. A támogatást megvalósíthatósági tanulmány előkészítésére, üzleti terv kidolgozására, szaktanácsadás igénybevételére, menedzsment kialakítására, találmány szabadalmi bejelentésére, ipari mintaoltalom bejegyzésére vagy akár üzleti prototípus kialakítására használhatták fel. A pályázatot időközben ugyan felfüggesztették, de információnk szerint hamarosan új, bővített lehetőségi körrel újra kiírják, és ezáltal a kisvállalkozások 5–10 millió forintos támogatáshoz juthatnak. Ez ugyan nem nagy összeg az üzleti életben, de az innovatív induló cégek számára nélkülözhetetlen.
Olyan inkubációs tevékenységet folytató intézmények is működnek, amelyek állami támogatással jöttek (jöhetnek) létre, számukra a Széchenyi-tervben külön pályázatot találunk: a Regionális Gazdaságépítés Program részeként a SZT-RE-8 felhívása technológiai inkubátorházak kialakítására, illetve már meglévőknél szolgáltatásaik és működésük fejlesztésére szól. A vissza nem térítendő támogatás a létrehozás keretében az összköltség 50 százaléka, maximum 100 millió forint, a működés és szolgáltatások fejlesztésére az összes költség 33 százaléka, maximum 50 millió forint lehet.
Térségi elektronikus piacok fejlesztésére az SZT-RE-7 keretében nyújtható be pályázat. Ez térségi gazdasági hálózatok on-line összekapcsolásához teremt lehetőséget. Olyan portálok alakíthatók ki, amelyek tartalmazzák a térség gazdasági életének minden fontos információját, így segítséget nyújthatnak mind a piaci jelenlét erősítésében, mind a nemzetközi gazdaságba való regionális integrálódásban. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a fejlesztés költségeinek maximum 50 százaléka: térségi „e-kapuk” kialakítása esetén maximálisan 25 millió forint, térségi elektronikus mintapiacok kialakítása esetén maximum 15 millió forint (együttesen benyújtott pályázat esetén maximum 30 millió forint). Az utóbbi két pályázat társfinanszírozási rendszerrel működik, azaz az igénylőnek önrészt (25 százalék) kell biztosítania. (További információk: www.gm.hu/gyorsmenu/palyazatok/sme1.htm.)
Inkubációs fejlesztési központ létrehozására flandriai tőkével még közel 10 millió dollár áll a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány rendelkezésére: magyar szoftverfejlesztők pályázat útján vissza nem térítendő támogatásokhoz juthatnak, ha beszéddel, illetve mesterséges intelligenciával, valamint nyelvi technológiákkal összefüggő programok kidolgozását vállalják. A központ várhatóan még az év vége előtt megkezdi tevékenységét, s a finanszírozáson túl elsősorban képzési és infrastrukturális szolgáltatást nyújt majd a vállalatoknak. (Bővebben: www.prim.hu/omline/cikk.prim?id=10139).
Csikesz Mariann–Lemák Gábor



A hazai elsők

Az első fecskék közé tartozik a FastVentures, amelyet az Equinox kockázatitőke-alap igazgatója és magánbefektetők hoztak létre 2000 szeptemberében. Kizárólag high-tech iparágakba fektetnek be, főként a szoftverfejlesztéssel és internettel (regionális B2B piacterekkel, elektronikus kereskedelmi megoldásokkal és tartalomfejlesztéssel) foglalkozó cégekre koncentrálnak, és részt vesznek biotechnológiai vállalatok finanszírozásában is. Portfóliójuk különlegességét képezik a robottechnikai cégek. Leginkább kockázati tőkét juttatnak a támogatott társaságoknak, de emellett üzleti terv, pénzügyek és stratégia kidolgozásához is szakmai segítséget nyújtanak. Bedő Balázs ügyvezető igazgató projektjeik közül a Printext, a Solvót és a Gobiót emeli ki.
A Hungary-startup.com ügyvezető igazgatója, Valner Szabolcs olyan vállalkozói csoportként definiálja magukat, amely profi befektetők előtt vagy esetleg velük együtt invesztál kizárólag start-up vagy early stage vállalatokba (részt vesznek kiépítésükben is). Szerepük, feladatkörük projektenként változó. Az inkubációs tevékenység egy részét on-line módon próbálják elvégezni, igyekeznek kapcsolati hálót kiépíteni a vállalkozók és befektetők között. Kizárólag high-tech iparágakba invesztálnak, szoftverfejlesztő, internettel foglalkozó és robottechnikai cégek tartoznak a portfóliójukba. A befektetések terén csakis saját maguk által kinevelt vagy referenciák által bemutatott vállalatokkal foglalkoznak. Eddigi referenciáik például a www.vatera.com on-line aukciós ház, a Falcon Vision Kft. (www.falcon.hu) ipari automatizációval foglalkozó vállalat és a Digital Reality Kft. (www.digital.hu) számítógépes játékok fejlesztésével foglalkozó cég kiépítése.
Az Accenture – az egyetlen hazai inkubátor, amely nem ad tőkét, csupán tanácsadással, infrastruktúrával segíti a vállalkozásokat – 2000. szeptember 15-én indította iStart névre keresztelt inkubátorházát, amelynek működtetésére egyéves szerződést kötött partnereivel. (A központ a világ csúcstechnológiáját képviselő cégek támogatásával jött létre: az Oracle, a Sun Microsystems, a Hewlett-Packard, a Microsoft, a Kirowski, a Matávnet és a Cisco Systems szolgáltatásait a „venture capital kit”-et megvásárlók vehették igénybe.) Többnyire internetes cégeket kívánnak támogatni a beindításukhoz szükséges üzletviteli területeken, úgymint az ötletek kiértékelése, üzleti terv elkészítése, a megfelelő vállalkozói tőke felkutatása, az internetes megoldások megtervezése, kivitelezése és telepítése, a vállalat szervezetének felállítása. A iStart eddig körülbelül 100 ügylettel foglalkozott részletesen, Szűcs Miklós ügyvezető igazgató szerint ezek 10 százaléka érdemelt figyelmet.
A Ceweb konzorcium (Videoton, Műszertechnika, Gamax) többnyire csak rövid távú finanszírozást vállaló iHouse inkubátorháza 2000 októberétől tevékenykedik, s igyekszik kis befektetéssel és szakmai támogatással minél nagyobb hozzáadott értéket elérni. Olyan cégekbe kíván befektetni, hogy a tőke néhány év alatt többszörösen megtérüljön. Szoftverfejlesztő és internetes cégek tartoznak érdekeltségi körükbe, ezen belül az e-businessel foglalkozók jelentős súlyt képviselnek. Jelenlegi projektjeik közül kiemelkedő a CargoNow.com nemzetközi internetes fuvarbörze magyarországi képviselete és az eHabarcs.hu építőipari portál elindítása. Szándékukban áll az inkubálási periódusra kockázatitőke-társaságokat is bevonni – tapasztalataik szerint erre még nincs érdeklődés a piacon –, de igazi kapcsolatuk az inkubációs periódus végén van velük, a cégek második körös finanszírozásának megoldásakor, derül ki Kemény György ügyvezető igazgató nyilatkozatából.
A Novotrade szintén folytat inkubációs tevékenységet, de nem kimondottan inkubátorház. (Indulása nem is sorolható a tavaly őszi hullámhoz.) Az utóbbi néhány évben kizárólag a terjeszkedés-fejlesztés életfázisra szakosodtak, a következő két-három évben azonban start-up cégeket is kívánnak támogatni. Túlsúlyban vannak a hagyományos iparági befektetéseik, de a high-tech szektorban is érdekeltek, főként e-kereskedelemmel (B2B) foglalkozó cégekbe invesztálnak tőkét (Sunbooks), illetve figyelmet fordítanak biotechnológiai (Biorex, N-Gene) és szoftverfejlesztő vállalatokra is, mondja Prazsák Gabriella, a Novotrade Investment Company ügyvezető igazgatója.


Modellek

Négyféle inkubátormodellt különböztethetünk meg Valner Szabolcs szakértő szerint.
● Az inkubátorok (venture incubators, például (www.gorillapark.com) teljes körű szolgáltatást nyújtó szervezetek, amelyek a kezdő vállalkozóknak kellő valamennyi szolgáltatást a rendelkezésükre bocsátják. Ilyen az irodai infrastruktúra, az inkubátorház kapcsolatainak kihasználása, a technológiai vagy emberi erőforrások, a szervezési és internetvállalat-építési gyakorlat, a jogi és könyvelési szolgáltatások.
● A vállalkozásgyorsítók (venture accelerators, például (www.antfactory.com) szolgáltató cégek, amelyek a kezdő vállalkozások fejlődésének ütemét segítenek felgyorsítani. Mint tanácsadó cég, igyekeznek széles körű tapasztalataikat, intellektuális tőkéjüket és a legjobb esettanulmányokból leszűrt tanulságokat kamatoztatni, s objektivitásukkal és elemzéseikkel jelentősen felgyorsítani az új vállalkozásokat.
● Az inkubátorportálok (venture portals, például (www.garage.com) website-ok vagy extranetek, amelyek kapcsolati hálót szőnek a vállalkozók, a tanácsadók és a befektetők között. Lehetővé teszik, hogy a vállalkozók a vállalkozás rövid leírását vagy teljes üzleti tervét eljuttassák az érdeklődő befektetőknek, felvegyék a kapcsolatot tanácsadókkal, egyéb helyi vagy nemzetközi partnerekkel.
● Az internetes vállalatcsoportok (venture networks, például (www.cmgi.com) kockázatitőke-társaságok és holdingok keverékei. Általában nem kezdő cégekbe fektetnek be, amelyeket aztán együtt működtetnek a portfóliójukban lévő egyéb vállalatokkal. Gyakran hoznak létre olyan szolgáltatóvállalatokat is, amelyek a portfólióbeli cégek közötti szinergiákat használják ki.